Csobánka

     A Pilis-hegység déli peremén lévő község Pest megyéhez és a Székesfehérvári egyházmegyéhez tartozik.
    A falut szerbek alapították a XVII. század végén, német és szlovák lakosságát a XVIII. század folyamán nyerte. A Szentkút eredetileg az ortodox szerbek búcsújáró helye volt, katolikus kultusza későbbi és német eredetű.
     A hely legendája szerint 1842-ben a Pilis erdőségében egy nyáját legeltető pásztornak megjelent Mária egy forrás miatt mocsaras helyen. A látomás után a falusiak ivásra és mosakodásra használták a forrás vizét, s a víztől többen csodálatos módon meggyógyultak.
     A legenda egy másik változata szerint a favágók kivágtak egy fát, amelyen egy Mária-kép függött. A fa vérezni kezdett, s ennek hatására kezdődtek meg a búcsújárások.
     Akárhogy is, a forrásnak már a Mária-jelenés előtt, a XIX. század elején gyógyító híre volt: Lázkutacska, Fieberbründl volt a neve. A jelenés után kapta a Máriakút, Szentkút nevet. A zarándokok ma is felkeresik a forrást, vizéből isznak, fájó tagjaikat, főleg szemüket mosogatják. Ezután a környező fákra, bokrokra akasztják kötéseiket, rongyaikat, ezzel is jelezve az elért vagy kívánt gyógyulást.
     A múlt század közepén egy budai és egy pesti német asszony kápolnát építtetett a forrásnál, amit Sarlós Boldogasszony ünnepén áldottak meg. A nyitott forrás fölé századunk elején lourdes-i barlangot emeltek, amelybe hamarosan sok hálatábla került az első világháborús katonákért. Itt áll a szerbek keresztje is. Ezen egykor Illés próféta képe volt látható, akinek ünnepén szívesen látogattak ide.
     A kápolnát az 1930-as évek végén átépítették. Bár az átalakítással sok régi fogadalmi kép kikerült a templomból (1937-ben 86 db volt a számuk), a felajánlás (offerálás) századunkban is szokás volt. Máig sok imameghallgatás történik itt. A zarándokok egy része zöld ágat visz haza Csobánkáról, más része a forrásból vizet. A visszaemlékezések szerint egykor az örökmécs olajából is elkértek.
     Illés napján a szerb zarándokok a kereszt előtt építettek oltárt. Mise után a pap megszentelte a forrást, ennek vizével pedig a búcsúsokat.
     Fő búcsúja Sarlós Boldogasszony (július 2). Jönnek zarándokok más Mária-ünnepeken is, és különösen szombatonként, mert a szombatot Mária napjának tartják. Egyéb búcsúi: Kisasszony napja (szeptember 8), illetőleg Illés-nap (július 20). A csobánkai búcsújáró kápolna vadregényes természeti környezetben fekszik. Hosszú erdei úton, kellemes sétával közelíthető meg. Rövidebb hétvégi kirándulások céljának is alkalmas.
     A csobánkai római katolikus Szent Anna plébániatemplom a múlt század második felében épült, de berendezése XVIII. századi. A görögkeleti szerb templom 1746-ban lett készen, ikonosztázionja (képfala) is korabeli. Említésre méltó berendezési tárgyai közül a copfstílusú püspökszék.
     Érdemes felkeresni a közeli Pomáz Szent István király tiszteletére épült templomát (1770), amelyet több ízben bővítettek. Homlokzatán Páduai Szent Antal és Nepomuki Szent János szobra áll. A templom Szent Orbán-kápolnájában van jelenleg a híres fehérmárvány szentségfülke, latin felirata szerint 1519-ből.
     A XVIII. századi a görögkeleti Szent György-templom is, amely körül korabeli sírkövek láthatók.
     Csobánka közúton és vasúton Pomáz és Pilisvörösvár felől közelíthető meg. Pomázig HÉV-vel, onnan pedig gyalog, vagy autóbusszal, s onnan gyalog közelíthető meg.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Bp.,1990. 52-53.old.)

Csobánka

Szentkút és búcsújáróhely a Sarlós Boldogasszony tiszteletére

Pest megyében, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye területén lévő kegyhely