Képek és beszámoló a 2007. évi gyöngyösi búcsúról és a hordozható Mária-szobrok találkozójáról
A Gyöngyösi Alsóvárosi Ferences Templomban 2007. szeptember 22-23-án ünnepeltük a Fájdalmas Szűzanya búcsúját. A búcsún 27 Mária-szobor (Adács, Ajak, Alattyán, Atkár, Detk, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Gyöngyöspata, Gyöngyöspüspöki, Gyöngyöstarján (2), Heves, Hort, Járdánháza, Karácsond, Kerecsend, Kisnána, Markaz, Máriabesnyő, Nagyréde, Nagykáta, Rimóc, Szűcsi, Varsány, Vécs) képviseltette magát, amelyet a népviseletbe öltözött fiataljaik vittek.
Nagyon örültünk, hogy olyan egyházközségek is elzarándokoltak hozzánk, amelyek már évek óta sehova nem viszik a Máriájukat még a saját községükben sem. Megható volt látni, hogy a fiatal máriás lányokat és fiúkat elkísérte a falujuk. A falu Máriás fiataljaival tulajdonképpen a legértékesebbet adja oda az Istennek, mint ahogy az Isten is a legértékesebbet, Egyszülött Fiát adta a világnak. Ezek a lányok erkölcsileg, lelkileg egyaránt tiszták, leendő menyasszonyok és ezek települések, ahol élnek még a Máriás hagyományok az ő személyükkel, azaz a legértékesebbel ajándékozzák meg az Urat.
Itt szeretnénk köszönetet mondani azoknak a plébánosoknak, akik elkísérték a településüket - volt olyan plébános, aki 3 községgel érkezett - és reggeltől egészen a mise végéig gyóntattak. Isten áldja meg őket ezért a szolgálatért!
Külön öröm volt, hogy nemcsak a környező falvakból jöttek a Máriákkal, hanem az ország távoli pontjáról is, az ajaki fiatalok hajnali háromkor keltek azért, hogy együtt köszönthessék a Fájdalmas Anyát a többi máriás fiatallal, többek között a rimóciakkal, akikkel mindannyian együtt ünnepelhettünk a jubileumuk alkalmából. Rimócon ugyanis pontosan 50 évvel ezelőttre nyúlik vissza a máriás csoport megalakulása. Egy férfit 1956-ban nagyon meghurcoltak és akkor megfogadta, ha a Szűzanya megsegíti, akkor készíttet egy szobrot a tiszteletére. E szobor köré csoportosult a máriás közösségük, és azóta már a 3. máriás-generáció (a legfiatalabb 4 éves kisleány) szolgálja a Máriát, többségüknek az édesanyja és a nagymamája is Máriás leány volt. Templomunkban köszönthettük Feri bácsit is, a Mária szobor készíttetőjét, aki öregen és nehezen mozogva, de eljött hozzánk, Isten éltesse még sokáig.
Jövő évben remélhetőleg a nagykátai Máriásokat köszönthetjük 50 éves jubileumuk alkalmából, akik 4 harmonikást is magukkal hoztak, köztük egy 11 éves szőke hajú, kék szemű kislányt, akitől nem tudtunk olyan Mária éneket kérni, melyet ne játszott volna el nagy szeretettel, a többiekkel együtt.
Nagy örömet szereztek nekünk az adácsi és a nagyrédei hívek, akik fáradságot nem kímélve gyalogosan tették meg az utat, és az út fáradalmait, nehézségeit hozták ajándékba a Fájdalmas Anyának.
Még szebbé és ünnepélyesebbé tette a búcsút, hogy Majnek Antal kárpátaljai ferences püspök is ekkor ünnepelte az ezüstmiséjét, reméljük, hogy az aranymiséjét is nálunk mondja majd. Külön köszönjük a püspök atyának, hogy annak ellenére elvállalta a szentmise celebrálását, hogy néhány órával később már Rómában a pápánál kellett lennie a hivatalos püspöki ad limina látogatáson. Isten áldása kísérje továbbra is munkásságát.
Köszönjük minden egyes településnek, illetve Máriás fiataljaiknak, hogy jelenlétükkel még szebbé tették a Fájdalmas Anya búcsúját, nagyon jó volt látni, hogy nemcsak az időseknek fontos a hit, az ima, hanem a fiataloknak is, és ezt kinyilvánítják a szolgálatukkal. Nagyon sokat gazdagodtunk nemcsak élményekben, hanem lelkiekben is azáltal, hogy olyan sokan együtt imádkoztunk a Fájdalmas Szűzanyához, akinél mindig megnyugvást és vigaszt találunk.
