A Keresztelő Szent Jánosról nevezett jánoshidai prépostság

A váczi egyházmegye területén létező egyetlen valóságos premontrei prépostság most Jánoshida; ámbár ez sem prépostsági székhely, hanem a csornai, horpácsi, jánoshidai és türjei egyesített prépostságok része. Alapítója és alapításának ideje ismeretlen, mert az erre vonatkozó iratok a törökdúlás és a belháborúk idején elpusztultak. Csupán annyi bizonyos, hogy III. Béla király idejében, 1186. körül már létezett, s hogy hajdan a jászóinak fiókja és a vagyonosabb prépostságok egyike volt. A premontrei rend 1294. évben tartott nagykáptalanának végzése a csehországi lithomisli prépostság fiókjává rendelte. (A csornai prépostság 1854. és 1809 évi névtárai — Fuxhoffer-Czinár. Monasterologia II. 43. — Balics. A róm. kath. egyház tört. Magyarországon. II/II. 264. 265.) Későbben a morvaországi zabrdovici apátsággal egyesíttetvén, onnan nyerte prépostjait egészen a mohácsi vészig. (Layruel. Optica Regularium. 764.) Zápolyai János király 1535-ben birtokait felerészben Pásztóty Miklósnak adományozta. Ezek voltak: Jánoshida, Alattyán, Tisza-Jenő, Tóalmás falvak és Tótkér, Mizse, Szászberek és Abony puszták. E birtokokat a törökök kiűzetése után a Prónay, Orczy, Récsey családok és a jászberényi és félegyházai kunok ragadták magukhoz. I. Lipót király felújította a jánoshidai premontrei prépostságot. Jánoshidát az aszódi prépostság birtokaival egyesítvén, 1688-ban Meyners Kázmér strachovi premontrei kanonoknak és lőcsei plébánosnak adományozta. (Rupp, Magyarország helyrajzi tört. I. 706.) Ennek halála után 1693-ban báró Pfendler Miksa zabrdovici apát kapta, aki e javadalmat a zabrdoviczi prépostsághoz affiliálta. Pfendler prépost építtette a mostani jánoshidai templomot. II. József császár 1786. december 7-én kelt rendeletével eltörölvén a premontrei kanonokrendet, birtokait a vallás-alap részére foglaltatta le. Midőn I. Ferenc király a kanonokrendet 1802-ben ismét visszaállította, Jánoshidát a csornai prépostsághoz csatolta azon kötelezettséggel, hogy jövedelmeiből a jánoshidai plébániát fenntartsa és a szombathelyi és keszthelyi gimnáziumot segélyezze. […]

A plébánia

Jánoshida, nagyközség Jásznagykun-Szolnok vármegyében. [...] A prépostság alapítása idejében még puszta hely lehetett, mert Szent Norbert fiai pusztaságokon szerettek megtelepedni és csak későbben alakult a kolostor tövében község, mely 1401-ben Külső-Szolnok megyéhez, 1426-ban Heveshez, a török hódoltság után Pestvármegyéhez, 1880. óta Jásznagykun-Szolnok vármegyéhez tartozik. A középkorban vámhely volt. (Csánki: Magyarország földrajza. I. 29.) Ekkor a premontreieken kívül az alattyáni Csirkés családnak is volt itt birtoka. Zsigmond király 1426-ban a Heves megyében fekvő Jánoshigya község felét Semsey Franknak adományozza a husziták elleni harcokban szerzett érdemei elismeréséül. (Fejér: Codex Dipl. XVI. 814- 817.) A török hódoltság idején 1553-ban az egri várhoz tartozó 19 kapus hely, 1562—63-ban Ahmed csausznak 7751 akcsét jövedelmezett. (Századok, 1878. 562. — Velics: Magyarországi defterek. I. 161.) Ugyanekkor a Recsky családnak is voltak itt birtokai. (Fejér: Codex Dipl. 187. 667.) I. Lipót király a törökök kiűzetése után, 1688-ban Meyners Kázmér premontrei kanonoknak és lőcsei plébánosnak adományozta a jánoshidai prépostságot, mint puszta címet, mert a zavarok miatt csak 1691-ben adhatott neki védlevelet a prépostsági javak visszaszerzésére. (Fuxhoffer-Czinár: Monasterologia. II. 44. — Rupp: Magyarország helyr. tört. I. 706.)

Kétségtelen, hogy a premontrei rend azonnal megtelepedése után templomot épített és mihelyt lakosai megszaporodtak, rendi szabályai értelmében azoknak lelki gondozását is elvállalták. A török hódoltság idején mindez elpusztult, mert sem Pongrácz, sem Dwornikovich püspök nem említi. Tehát nem állhat meg a mi Névtárainknak és a premontreiek Schematizmusainak azon állítása, hogy plébániája 1670-ben fennállott. — Plébániáját Hayek Engelbert zabrdovici apát állította vissza a XVIII. század elején. Anyakönyvei is 1711-ben kezdődnek. A Zabrdoviczból küldött jószágkormányzók jobbára szlávokat telepítettek az elnéptelenedett helyre. E kormányzók adminisztrálták a plébániát a rend eltörléséig, 1785-ig, illetőleg Harsányi István rendtag egészen 1790-ig, amikor kecskeméti plébánossá választották. 1790-től, a rend visszaállításáig világi papok vezették. 1802-ben a csornai premontrei prépostsággal egyesíttetvén, azóta ismét a rendtagok a plébánia adminisztrátorai. — Ősi temploma a török időkben elpusztult. Pfendler Miksa prépost emelte ki romjaiból a XVIII. század elején és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelte. Amikor Althann M. Károly püspök 1744-ben kánonilag látogatta, már igen jól volt felszerelve. Tornyát Gyöngyössy Pál prépost építtette 1840-ben. — A váczi püspökök, vagy helynökeik kánoni látogatást végeztek Jánoshidán 1715, 1744, 1777, 1781. években. — Kegyura: a premontrei rend csornai prépost-prelátusa. — Egyházi nyelve: magyar. — Hozzátartozik Pusztamizse és Lebujmajor.

Lakosainak száma: Rk. 4144. Ref. 21. Izr. 76. […]

Forrás: Chobot Ferenc: A váci egyházmegye történeti névtára. I. Az intézmények története. Vác, 1915. p. 80-81, 318-319.