Egy hely kiadású ismertetőből idézzük:
"Kedves búcsújárók!
Ludbreg egy horvát kisváros (3500 lakója) Varazsd és Kapronca között. A
hely nagyon régi, már római időkben itt említik egy Castrum Iovia nevű laktanyát. Azóta származik a legenda, hogy Ludbreg a világ központja (Centrum
mundi), mert több európai fővárosnak ugyanaz, a távolsága Ludbregtől (pl. Budapest és Bécs feküdnek mindketten 225 km Ludbregtől). Ez a tény meg van jelölve a városunk főterén.
381-ben ezen a teren valószínűleg volt egyházrnegye, hisz, a történelmi forrásokban találjuk Amanciusz püspököt.
A horvátok betelepítése és megkeresztelkedése után itt rögtön létrejött keresztény közösség. A zágrábi egyházmegye plébániájai első jegyzékébent (1334-ben)
említik a Szentháromságról nevezett plébániát és templomot Ludbregben. Mostani plébániai templomot 1410-bent építették fel, ősi római bazilika alapjain. Egy
évvel ezután eukarisztiái csoda történt: egy ismeretlen nevű pap a szentmise
alatt, amelyet Szent Kereszt kápolnában (Batthyány család palotájában) bemutatott, kétségbe vont, vajon átváltozás által kenyér és bor valóban változnak Krisztus testévé és vérévé. Aztán mirtdjárt szeme láttára a kehelyből kifolyott valódi
emberi vér. A pap nagyon megijedett, és a Krisztus szent vére relikviáját
elrejtette
egy kőműves segítségével. De halála előtt a csodat nem bírott többé titokban tartani, és elárulta a rejtekhelyt. A hívő nép hamarosan kezdett tisztelni a relikviát
és
fogadalrnakat tenni. A Jézus szent vérére szóló ájtatosság alapján történt csodákat az ún. Liber miraculorum-A csodák könyvébe felírtak.
Közben Szech János, Lentibe való magyar nemes, gondjába vett azt, hogy
küldjön a relikviát az, írott tanúságokkal együtt a szentatyához Rómába. 1513-ban Tizedik Leó pápa kiadott bullát, amellyel hivatalosan bebizonyította a relikvia hitelességét és megengedte annak imádását.
Barokk idejében a plébániái templornot alaposan felujították és kibővítették.
1779-ben építettek falakat templom körül a törkök elleni védekezés végett. 1721-
ben Eleonora Strattman grófnő ajándékul adta nagy értékű drágakövekkel feldíszített arany ereklyetartót, amelyikben mindmáig áll a relikvia.
Tizennyolcadik században dögvész tört elő Horvátoszág moslavinái vidékében; ezért a horvát parlament fogadalmat tett 1739-ben, hogy ha Isten
megszünteti a pestist, majd építsenek Krisztus Jeruzsálemi sírjáról nevezett templomot
ott, ahol védik Horvátország legnagyobb kincsét, illetve pont Ludbregben.
|





Ludbreg honlapja (horvát)
|
Sokáig kellett várni a fogadalom betejesedésére. Több sikertelen kísérlet után,
a második világháború előtt, zágrábi érsek boldog Alojzije Stepinac bíboros pénzt
gyűjtött az építésre. De abban az időben a város hatósága nem akart adni teleket;
azonkívül, már nagy volt a szegénység a háború következtében, és azért az érsek
úgy döntötte, hogy inkább építsék fel Caritas otthonát a plébaniái ház mellett. A
háború után a Caritas otthonát államosították, de már néhány éve, hogy visszakapta az Egyház, úgy hogy újra szolgál az eredeti célra.
1990-ben való demokratikus választások után, 1993-ban lehető volt megkezdeni az építkezést. Az volt elodázhatatlan szükség, mert a plébániái templom volt
messze túl kicsi egyre-egyre nagyobb számú zarándoklók befogadásához.
Nagy nehézségek és számtalan áldozatok után, a búcsú kápolna kész volt
1994-ben. Az akkori zágrábi érsek Franjo Kuharic bíboros azt határozta hogy
a kápolnát nem csak
csak Krisztus kínszenvedésének vagy sírjának szetrteljék meg, hanem hogy tüntessék a feltámadását is. Így most ott látható keresztre megfeszített
Krisztus akit körülvesznek angyalok és gyűjtenek legdrágáb vérét kelyhekbe; az
oltár alatt a sírjában fekvő Krisztus szobra; és végül, a kápolna fölött, Krisztus
feltámadása nagy mozaika. A szentély mellet Keresztút tizennégy állomása áll,
mindegyikük kis kápolna formájában két gyóntatószékkel.
Az évi búcsújárás szeptember első vasárnapján, az ún. "Szent vasárnapon",
és annak előző "Szent szombaton". Akkor összegyűlnek számos búcsújárók Horvátországból, Magyarszágból, Sloveniából stb. A zarándoklók jöhetnek vonattal Varazsdból, ill. Zágrábból vagy Gyékényesről Kaproncán át. A gépkocsivezetők jöhetnek Varazsdból vagy Kaproncából, ill. autópályán Letenyéből (a második kijárat).
Jézus szent vérének relikviája mindannyiunk számára állandó figyelmeztetés, hogy erősödjünk hitünkben, hogy Ő valóban velünk mindennap a világ végéig, éppen szent eukarisztia által. Ne felejtsük el azt, hogy a Szentírás szavai
sze-
rint, nem veszendő ezüstön vagy aranyon szabadultunk, hanem Krisztusnak, a
hibátlan és egészen tiszta bárányrzak a drága vére árán. Ezt az árat fizette értünk az Istenfia. Legyed áldott Krisztus szent vére mindörökké!
Viszontlátásra a mi szentélyünkben, szép üdvözlet az Úrban!
Josip Gjurkan
plébános és a szentély igazgatója"
|