Történelmi hazánknak egyik leghíresebb búcsújáró-
helye Mária-Radna a Maros mentén, Arad közelében.
Radna nem telkinthet vissza hosszú multra. A
helység
maga csak a török időkben kezd voltaképpen benépe-
sülni, amikor Lippát a török elfoglalta. A ferences
klastrom szerzetesei és a hívek a Maros túlsó
partjárta,
Radnára telepedtek le és szerény kápolnát építettek ma-
guknak. A hívek később balkáni katolikus bevándorlók-
kal: bunyevácokkal és bolgárokkal is szaporodtak.
A hagyományok szerint az 1868. évben történt, hogy
egy jámbor aggastyán, aki életét szüzességben töltötte,
bizonyos Virchnossa György, a radnai kápolna számára
egy Mária-képet ajándékozott. Ezt az olcsó metszetet,
amely a kármelhegyi Boldogassxonyt ábrázolja,
eredeti-
leg egy olasz vándorkereskedőtől vette magánájtatosság
céljaira, a Kép hamaroaan csodatevő hírbe kerül és
nem sokára a katolicizmus jelképe lesz iszlám és az
ortodoxia között.
A kisded radnai nyájnak kétféle ragadozóval is meg
kell küzdenie. Egyik a hódító török: türelmes, de sze-
szélyes zsarnok. A barátokat orvosi készségükért tisz-
teli, bár állandóan akadékoskodik. A másik ellenség az
ortodoxia, amely a katolikus hívekre kivetette
hálóját. A szakadár papok át akarják őket téríteni és füstadót
akarnak szedni tőlük. Erre a portától felhatalmazást is
kapnak, de a barátok sem restek. Sztambulban ők is
oltalmat, meghallgatást nyernek, azaz megvásárolják a
pópák kiváltságait. A surlódások azonban mégis állan-
dósulnak. A radnai katolicizmus e két ütközőpont-
ján sokat szenved, de meg is erősödik a megpróbál-
tatások tüzében.
A kegyhely híre a török felszabadulás után különö-
sen az 1708. évi mirigyhalál idején emelkedik, amely
Aradon igen sok áldozatot követelt. Egy asszonyt is
utólért a járvány. Már három napja halálán volt, ami-
kor egyszerre .csak magához tért és a körülállóknak
azt mondotta, hogy a járvány, azaz Isten büntetése
nem fog addig elmulni, amíg az aradi hívek a radnai
Képet nagy búcsújárással meg nem tisztelik.
Ezeket mondva, kiadta lelkét. Az esemény híre
hamaroaan elterjedt. A zarándoklat megtörtént és a jár-
vány megszűnt. Ezt a történetet az aradi tanács egy ok-
irattal is igazolta. Nemsokára fölépül a mostanii temp-
lom is. Radna ettől kezdve a Regnum Marianum egyik
legnagyobb hatású kegyhelyévé ,ejlődik. Kultikus igé-
zete alatt tartja az Alföld és Dél-Magyarország magyar
német, bunyevác, bolgár, román, tót népét. Misztikus
tájszervező erejével a magyarságnak a XVIII-XIX. szá-
zad folyamán halhatatlan szolgálatokat tesz.
A radnai templom mögött elterülő erdős hegyoldal
valósággal Magyar Jeruzsálem hangulatait idézi föl
bennünk. Tele van kápolnákkal, szobrokkal, keresztek-
kel, amelyeknek mindegyikét jámbor szándékból emel-
ték Radnát járó búcsusok, magányosok és helységek ve-
gyesen. Ezek az alkotások vagy egy-egy hittitokra emlé-
keztetnek, vagy az Üdvözítő földi életének mozzanatait
örökítik meg, vagy Máriának anyai és királynői dicső-
ségét hirdetik. Istennek azonban spiritus ubi vulrt,
spirat:
megdicsőült szentjeivel találkoznak itt a küzdő egyház
szentjei, Radnának és e földi életnek zarándokai,
akik itt megpihennek, látván feladataikat és az utakat,
amelyek bizzosan elvezetnek az örök célhoz, a
mennyei Jeruzsálembe. érzem az imádság, vezeklés
áldozat misztikus áramait, amelyek Radnát fölül-
emelik az egyének és korok .szenvedésein. Fölül-
emelik a híveket otthoni megszokott önmagukon. Radna
kétségtelenül vádolja a konvencióvá, meggondolásokká
szikkadt vallásosságot, vádolja a mindennap gondjaiba
hullott embert, de ugyanakkor bíztat, hívogat is: hív az
élet megünneplésére: pihenésre, eszmélésre, ujjongásra.
Az élet szépség, ajándék, boldog öröm. Ennek a megvilla-
nását és átélését, a léleknek ünneplőbe öltözködését
érezni itt Radnán.
Elnézem ezt a környezetet, bizony az esztétikai szép-
ségek vándora alig találna vigasztalást bennük. És mégis
megszégyenül, amikor ezeket a képeket, szobrokat nézi:
égi lehelletük van, amely névtelen búcsúsok bizalmából,
hitéből, szívük melegéből táplálkozik. A gyerek a maga
játékszerét gyönyörűnek találja, mert képzelete meg-
szépíti. A búcsúsok is hasonlatosak az evangéliumi kis-
dedekhez: mindent szépnek, hasonlíthatatlannak talál-
nak mert fölismerik az örök ideát egy olajnyomaton,
vásári gipszmunkán is. Numen adest, szent a radanai környezet. Ezt a szentséget látják mindenen. A búcsús
elnagadtatása többet áraszt ki magából az alkotásokra,
mint a blazírt intellektuel, aki unottan, passzíve várja a
legjobb benyomásokat is, mert nem érez lelkes közös-
séget velük, mert csak a formákhoz van szeme és mér-
téke, a mélységekbe azonban fél beleszédülni.
A radnai kultusz kezdetben délszláv jellegű volt,
majd a Regnum Marianum metafizikai imperializmusa
hamarosan magyarrá érleli. A trianoni béke újra a ro-
mán ortodoxia prédájául szolgáltatta ki, de az erdélyi
Szent István-provincia gyökeres magyar ferencesei hő-
siesen őrzik a katolikus multat, a megszentelt magyar-
ságot.
