A Győr-Sopron megyei község a Győri egyházmegyéhez tartozik.
Bár a falu jelenlegi temploma csak a múlt század második felében épült (1879), a kegyhely története sokkal régebbi.
Röjtökmuzsaj középkori templomát 1683-ban a Bécs ostromára
vonuló török csapatok gyújtották fel. Egy évszázaddal később
azonban újjáépült. Nem sokkal ezután, amikor II. József uralkodása alatt a kolostorok egy részét feloszlatták, a Sopron megyei
Vimpácról (ma Wimpassing, Burgenland, Ausztria) a röjtöki
templomba került az ottani minorita templom csodatevő hírében
álló kegyszobra, a Mária-szobor. Szűz Mária közbenjáró segítsége
az új helyen is megmutatkozott, ahogyan ezt a sok imameghallgatás jelezte. Ezért 1811-ben Vilt József győri püspök engedélyezte
a szobor nyilvános tiszteletét, s azt a főoltárra helyezték.
A kistáji jelentőségű búcsújáró helyre a környező falvak népe
jár rendszeresen. A szeptemberi búcsú előtti napon éjszakai fáklyás
körmenetet tartanak a faluban.
A jelenlegi katolikus plébániatemplomot Handler Ferdinánd tervei alapján, neogótikus stílusban építették. A főoltáron álló kegyszobor azonban - ellentétben a történeti hagyománnyal - nem
középkori, hanem a XVIII. századból való. Sok búcsújáró
helyünk szokásához hasonlóan a kis Jézust és Máriát ezüst koronával megkoronázták.
Az említett fáklyás körmenet is érinti, de amúgy is érdemes
megtekinteni a XVIII. század végéről (1794) származó, toszkán
oszlopon álló Szentháromság-szobrot, amelyet valószínűleg fogadalomból emelt a falu lakossága. 1800-ból származik a szép kerítéssel körülvett Szent Anna-szobor, amelyen Szent Anna oktatja Máriát.
Röjtökmuzsajnak nincs vasútja. Ezért csak közúton közelíthető
meg Kapuvár és Fertőszentmiklós irányából, valamint a 84-es
számú, Sárvár-Sopron közötti főútvonalról Lövő irányából.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 131-132.old.)
|



Római Katolikus Plébánia Hivatal
9451 Röjtökmuzsaj
Röjtöki u. 26.
Telefon: 99/380-038
|
A röjtökmuzsaji kegyszobor története
1496-ban a nyugat-magyarországi Vimpác község hívei /most Ausztria /kápolnát
építettek. A kápolna kész volt, csak az oltárkép hiányzott. Ekkor történt: a
határban
dolgozók a Lajta folyó partján szép szobrot találtak.
Ezt a Szűz Mária szobrot helyezték az oltárra. Ettől kezdve a környék lakói
idejártak a Szűzanyához imádkozni. Elhalmozták szeretetük minden jelével.
Ékes
ruhával, drágakövekkel ékesített koronával. 1529-ben a bécsi ostromból
visszatérő
török hadak egyik katonája a szobor fejét karddal leütötte. A merénylő katona
parancsnoka a Szent Szűz titkos tisztelője volt. A katonát keményen
megbüntette és a
szobrot magával vitte. A basa útközben ismeretlen betegségbe esett. Már a
halálán
volt. Ekkor egyik foglya azt tanácsolta neki, hogy vitesse vissza a
szobrot oda,
ahonnan elhozta, és akkor meggyógyul. A basa hallgatott az intésre, és a
foglyok
között lévő magyar kondással, aki Vimpác környékét ismerte, visszaküldte a
szobrot.
A szobor csodálatos visszaérkezésének hírére a zarándokok száma még nagyobb
lett.
A hívek buzgóságát, szeretetét csodákkal hálálta meg a Szűzanya. A kápolna
alatt
forrás fakadt, melynek vize által sok beteg kapta vissza egészségét. Később
a kápolna
mellett kolostor épült. A kápolnát szép templommá építették. A minorita atyákra
bízták a templom és a kegyszobor gondozását. Sajnos 1780-ban II. József, a
kalapos
király feloszlatta a szerzeteseket. A kolostort elhagyó szerzetesek a
szobrot a
templom nagy jótevőjének Gévai Mária Annának ajándékozták. Évek múltával Végh
Anna birtokába jutott a Vimpáci Szűzanya szobra. Ő ajándékozta a szobrot a
röjtöki
egyházközségnek, hogy minden hívő tisztelhesse. 1811-ben az akkori győri
püspök,
Vilt József engedélyével a röjtöki főoltárra helyezték. Díszes ruhával és
koronával
ékesítették. Ez idő óta jár Sopron megye hívő népe a röjtöki Szűzanyához, hogy
köszöntse és háláját imádságban és énekben fejezze ki.
1.Nyíljon ki szívetekben az örömvirág,
Zengjétek, hogy hallja meg az egész világ.
Édesanyámk hozzád jöttük,
Lángadozva, mert szeretünk, ó Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, mint egykor az Úr angyala.
a teljes ének...
|