Szécsény

     Nagyon régen, 1332. május 9-én XXII. János pápa engedélye hatalmazta föl a "kedves fiút", a "nemes férfiút", Tamás erdélyi vajdát, hogy a Nógrád megyei Szécsényben templomot és kolostort emeltessen valamelyik kolduló rend számára, tizekét szerzetes részére. A választás a ferencesekre esett. Így kezdődött Szent Ferenc fiainak immáron 650 éves rendi élete a kis helységben. Károly Róbert király 1334-ben városi rangra emelte a települést. Ekkor mát állt a mostani szentély és a csodálatra méltó sekrestye - mely a középkori építészet gyöngyszeme -, és az emeleten lévő híres és nagyszerű Rákóczi-terem, ahol a nagy fejedelem a szécsényi országgyűlés idejére megszállt. A török hódítók szinte a földig rombolták az építményeket, olyannyira, hogy 1689-ben Bárkányi János páter megérkezve Szécsénybe, hogy újrakezdje a rend letelepítését, ilyen látványról számol be: „A bozót, bürök és cserje rengetegein nem tudtunk áttörni. Kapával, baltával vágtunk magunknak utat a kolostorig."
     A templomot ezután többször is átépítették, míg végül 1733. május 25-én ismét fölszentelték. A főoltár és a mellékoltárok 1738-ban készült barokk fafaragványok. A diadalív mellett, bal felől áll Szent Ferenc atyánk oltára. 1775-ben készttette Alter Antal pesti asztalos. Ehhez az oltárhoz fűződik tulajdonképpen a porcinkula-búcsú, amelyet itt a mai napig is nagy fénnyel tartanak meg a kömyék hívei és a kömyékbeli szolgáló papság. Ilyenkor már a búcsú előestéjén özönlik a sok-sok imádkozni, énekelni vágyó nép.
     Amíg az áldott emlékű ferences atyák gondozták a szent helyet 1950-es szomorú emlékd elűzetéaőkig -, a történelem tanúbizonysága szerint „itt a szent liturgiát a ferences atyák káptalani szinten végezték". Kellett is, mert újoncaikat - a novíciusokat - itt nevelték. Látva mindezeket a mélységesen hívő palóc nép, mint a mágneshez, úgy vonzódott a szécsényi templomhoz és a ferences barátokhoz, hogy lelkileg töltekezzék, Isten nagyobb szeretetére gyulladjon és köszönetet mondjon, hogy a vézivataros törők rabság után új életet kezdhetett és mindenféle eretnek kísértéstől távol maradhatott. Öröműk és hálájuk 1989-ben fölfokozódott, amikoris a ferencesek újból visszatérhettek Szécsénybe, ahol a templomi szolgálatokat 1950-től 1989-ig világi papság látta el.
     A főbúcsú augusztus első vasámapján van. Már szombaton délután négytől a bűnbánat szentségében részesülhetnek a zarándokok, este hatkor ünnepélyes litánia, nyolckor szentmise, majd éjfélig a kömyék előénekesei végzik az áhitatgyakorlatokat. Pontban éjfélkor kezdődik a rendkívüli éjféli mise, a jelenlévő papok közreműködéséveL Utána hajnalig imavirrasztás. Porcinkula vasárnapján óránként szentmisék vannak Istenatyánk imádására és a zarándokok kegyelmi-lelki töltekezésére. Szécsény megközeltthetó Balassagyarmat irányából vasúton és közúton. Pásztó, Alsótold, Nagylóc felől csak közúton. Salgótarján irányából szintén. Míg Losonc és Ipolytamóc felől vasúton.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 260.old.)

Szécsény

Ferences templom és kolostor

Nógrád megyében található kegyhely