Papp Izabella KŐKÉPEK
BOLDOGHÁZÁN
|
Jászberényben
a város egykori határát
jelölték azok a jellegzetes építmények, melyeket a nép körében kőképeknek neveztek. Az általában Aki ma Jászboldogházára érkezik, a falun átvezető főút mellett két, a jászberényihez sok tekintetben hasonló, bár megformálásában jóval kisebb, és láthatóan újonnan készült „kőképet” láthat. S akinek arra is van ideje, hogy rövid sétát tegyen az egyre szépülő, virágos településen, még három helyen fedezhet fel ilyen hófehérre festett, piros cseréppel fedett esztétikus kivitelű kis építményeket, a fülkékben különböző szentek szobraival. De vajon hogyan kerültek a csupán 60 éve önálló, fiatal jász településre ezek a középkori hagyományokat idéző kőképek? A 2006-ban Jászboldogházán megrendezett Jász Világtalálkozó jelentős mértékben járult hozzá a falu képének változásához, az utcák, terek szépüléséhez, parkosításához. A Faluvédő és Szépítő Egyesület lelkes munkája és szervezése nyomán az önkormányzat támogatásával számos új ötlet valósult meg. A fásítás, virágos parkok kialakítása, fából készült esztétikus virágtartók, utcajelző táblák, szeméttárolók készítése és szép kivitelű padok elhelyezése mellett ekkor készült el a Lehel utcában egy különleges vallási jellegű „létesítmény”, amely leginkább a jászberényi kőképekre emlékeztet. Az egyik helyi lakos felajánlotta a család tulajdonában lévő, féltve őrzött, csaknem száz éves kicsiny Mária szobrot, melynek számára terméskőből kialakított különleges, kissé archaizáló építményt készítettek, köré virágokat ültettek. A környékbeliek szeretettel fogadták a kis szobrot, s már nem csupán látogatták, hanem gyomlálni, locsolni kezdték az egyre szebbé váló kicsiny parkot, maguk is ültettek virágot, s amióta padok is készültek mellé, szívesen elidőznek itt azok az idős emberek, akik a templomba már nem tudnak eljárni. |
A
Jász
Világtalálkozóra készült első kőkép egy régi, Szentkútról származó
Mária
szoborral
|
Az első kőkép
közkedveltsége, „sikere” adta az
újabb ötletet a
boldogházi faluszépítők számára. Kiderült ugyanis, hogy több család is
őriz a
szülők, nagyszülők hagyatékából hasonló, mintegy 50 cm-es, szenteket
ábrázoló
szobrokat. Ezek valamikor a tisztaszoba kiemelt helyén, gyertyák között
a tükör
előtt álltak, s házi oltárként a vallásgyakorlás otthoni formáját
jelentették a
többségében tanyán élő emberek számára. S miután a túlnyomóan katolikus
vallású
lakosok körében ma már egyre több az olyan idős és gyakran egyedül élő
ember,
aki bár fontosnak tartja a vallás gyakorlását, már nem tud eljárni a
templom
szertartásaira, a faluvédők elhatározták, hogy a falu több pontján is
hasonló
módon készülő kőképeket állítanak. Amikor felhívásukkal a lakosokhoz
fordultak,
többen megváltak a régóta őrzött szobrocskáktól, s önzetlenül
fölajánlották a
közösség számára. |
![]() A Jézus Szíve szobor |
A kis szobrokat festéssel aranyozással újjá varázsolták, s most már egységes tervezés alapján, mintegy másfél méter magas, fülkés kialakítású építmények készültek számukra a falu négy, egymástól távol eső pontján. A terméskő alapra elhelyezett, fehérre festett négyzetes építményeket vörös cseréppel fedték, s az oldalfalukban kialakított fülkékbe kerültek Szent László, Szent Erzsébet, Szűz Mária, illetve Jézus szíve ábrázolásai. |
Szent
László szobor a főút mellett
|
Bár a helyiek közül eleinte néhányan gyanakodva nézegették a készülő kis építményt, azok, akiknek háza közelében állították, örömmel és büszkeséggel fogadták, s maguk is lelkesen vettek részt a parkosításban, a környezet szépítésében. Nagy segítséget jelentett a mesteremberek önzetlen munkája, a pénzbeli felajánlások, s jó érzés volt, amikor a környékbeliek meghatottan köszönték meg az utcaképet is vonzóvá formáló létesítményeket. |
![]() Mária szobor a falu egyik távolabbi részén |
A kőképek elhelyezésével a hagyományokban, műemlékekben nem bővelkedő fiatal település érdekes színfoltokkal, s egyben az ősök emlékét is őrző kultikus jellegű esztétikus építményekkel gazdagodott, melyek jól kifejezik az alapvetően katolikus település lakóinak vallásos érzületét. A nem vallásos lakosok számára pedig a hagyományok tiszteletét, a régi és új szerencsés ötvözetét jelenthetik a sajátos hangulatú boldogházi kőképek, melyek tükrözik egyben a Faluvédő és Szépítő Egyesület fő céljait: az értékmentés és értékteremtés, a környezet szépítésének szándékát. |
![]() Szent Erzsébet a falu központjában |
Az
Egyesület 1999-es megalakulása óta Mészáros
Béláné vezetésével igen sokat tett a település képének
átformálásáért.
Munkájuk nyomán egyre szebb, barátságosabb lesz a kis falu,
virágosabbak az
utcák és terek, s a helyiek támogatásával eddig is számos maradandó
érték
született. Lelkes tevékenységük ugyanis nem csupán az egyesület
tagjaira, hanem
a lakosokra is hatással van, hiszen látva az eredményeket, maguk is
igyekeznek
rendben tartani, szépíteni, virágosítani környezetüket, lakóhelyüket. S bár a jelenlegi pénzhiányos időszak nem kedvez a pályázatoknak sem, mégis azt remélik, az összefogás, a közös célokért való tenni akarás, a jó szándékú emberek önzetlen munkája a továbbiakban is segíti majd a falu értékeinek megőrzését, gyarapítását és a környezet szépítését. |
![]() A Nagy János által készített harangláb köré virágos parkot létesítettek a faluszépítők |
A Redemptio című lapban (XIV. évf. 2007/5. p. 8-9.), majd a Boldogházi Hírekben (2007. december 18. p. 8-9.) megjelent írás internetes változata. A
fotókat ifj. Papp Ferenc készítette.
|