Papp Izabella

KŐKÉPEK BOLDOGHÁZÁN

Jászberényben a város egykori határát jelölték azok a jellegzetes építmények, melyeket a nép körében kőképeknek neveztek. Az általában 5 méter magas, 2 méter széles négyzetes alapú, lábazattal ellátott zsindely vagy cseréptetős építmények közös jellemzője volt a fülkés kialakítás, amelyben szentek szobrait, domborműveit helyezték el. A jászberényi kőképek a 17. század végén készültek, s a városban ma is meglévő három kőkép fülkéjében a Pieta dombormű látható. A magyarországi kőképek állításához ugyanis egyes vélekedések szerint a török kiűzésének emléke fűződik, s miután az egyház a török felett aratott győzelmet hivatalosan is Szűz Mária közbenjárásának tulajdonította, így mint török ellenes szimbólum került a kőképek út felé eső oldalára a halott fiát ölében tartó Fájdalmas Anya ábrázolása. A kőképek a város terjeszkedésével elveszítették határjelölő szerepüket, s ezzel párhuzamosan egyre inkább előtérbe került kultikus funkciójuk, a vallásos élet és áhítat helyeivé váltak.

Aki ma Jászboldogházára érkezik, a falun átvezető főút mellett két, a jászberényihez sok tekintetben hasonló, bár megformálásában jóval kisebb, és láthatóan újonnan készült „kőképet” láthat. S akinek arra is van ideje, hogy rövid sétát tegyen az egyre szépülő, virágos településen, még három helyen fedezhet fel ilyen hófehérre festett, piros cseréppel fedett esztétikus kivitelű kis építményeket, a fülkékben különböző szentek szobraival. 

De vajon hogyan kerültek a csupán 60 éve önálló, fiatal jász településre ezek a középkori hagyományokat idéző kőképek?  


A 2006-ban Jászboldogházán megrendezett Jász Világtalálkozó jelentős mértékben járult hozzá a falu képének változásához, az utcák, terek szépüléséhez, parkosításához. A Faluvédő és Szépítő Egyesület lelkes munkája és szervezése nyomán az önkormányzat támogatásával számos új ötlet valósult meg. A fásítás, virágos parkok kialakítása, fából készült esztétikus virágtartók, utcajelző táblák, szeméttárolók készítése és szép kivitelű padok elhelyezése mellett ekkor készült el a Lehel utcában egy különleges vallási jellegű „létesítmény”, amely leginkább a jászberényi kőképekre emlékeztet. Az egyik helyi lakos felajánlotta a család tulajdonában lévő, féltve őrzött, csaknem száz éves kicsiny Mária szobrot, melynek számára terméskőből kialakított különleges, kissé archaizáló építményt készítettek, köré virágokat ültettek. A környékbeliek szeretettel fogadták a kis szobrot, s már nem csupán látogatták, hanem gyomlálni, locsolni kezdték az egyre szebbé váló kicsiny parkot, maguk is ültettek virágot, s amióta padok is készültek mellé, szívesen elidőznek itt azok az idős emberek, akik a templomba már nem tudnak eljárni.
A Jász Világtalálkozóra készült első kőkép egy régi, Szentkútról származó Mária szoborral.
A Jász Világtalálkozóra készült első kőkép egy régi, Szentkútról származó Mária szoborral
Az első kőkép közkedveltsége, „sikere” adta az újabb ötletet a boldogházi faluszépítők számára. Kiderült ugyanis, hogy több család is őriz a szülők, nagyszülők hagyatékából hasonló, mintegy 50 cm-es, szenteket ábrázoló szobrokat. Ezek valamikor a tisztaszoba kiemelt helyén, gyertyák között a tükör előtt álltak, s házi oltárként a vallásgyakorlás otthoni formáját jelentették a többségében tanyán élő emberek számára. S miután a túlnyomóan katolikus vallású lakosok körében ma már egyre több az olyan idős és gyakran egyedül élő ember, aki bár fontosnak tartja a vallás gyakorlását, már nem tud eljárni a templom szertartásaira, a faluvédők elhatározták, hogy a falu több pontján is hasonló módon készülő kőképeket állítanak. Amikor felhívásukkal a lakosokhoz fordultak, többen megváltak a régóta őrzött szobrocskáktól, s önzetlenül fölajánlották a közösség számára.
A Jézus Szíve szobor
A Jézus Szíve szobor
A kis szobrokat festéssel aranyozással újjá varázsolták, s most már egységes tervezés alapján, mintegy másfél méter magas, fülkés kialakítású építmények készültek számukra a falu négy, egymástól távol eső pontján. A terméskő alapra elhelyezett, fehérre festett négyzetes építményeket vörös cseréppel fedték, s az oldalfalukban kialakított fülkékbe kerültek Szent László, Szent Erzsébet, Szűz Mária, illetve Jézus szíve ábrázolásai.
Szent László szobor a főút mellett
Szent László szobor a főút mellett
Bár a helyiek közül eleinte néhányan gyanakodva nézegették a készülő kis építményt, azok, akiknek háza közelében állították, örömmel és büszkeséggel fogadták, s maguk is lelkesen vettek részt a parkosításban, a környezet szépítésében. Nagy segítséget jelentett a mesteremberek önzetlen munkája, a pénzbeli felajánlások, s jó érzés volt, amikor a környékbeliek meghatottan köszönték meg az utcaképet is vonzóvá formáló létesítményeket.
Mária szobor a falu egyik távolabbi részén
Mária szobor a falu egyik távolabbi részén
A kőképek elhelyezésével a hagyományokban, műemlékekben nem bővelkedő fiatal település érdekes színfoltokkal, s egyben az ősök emlékét is őrző kultikus jellegű esztétikus építményekkel gazdagodott, melyek jól kifejezik az alapvetően katolikus település lakóinak vallásos érzületét. A nem vallásos lakosok számára pedig a hagyományok tiszteletét, a régi és új szerencsés ötvözetét jelenthetik a sajátos hangulatú boldogházi kőképek, melyek tükrözik egyben a Faluvédő és Szépítő Egyesület fő céljait: az értékmentés és értékteremtés, a környezet szépítésének szándékát.
Szent Erzsébet a falu központjában
Szent Erzsébet a falu központjában
Az Egyesület 1999-es megalakulása óta Mészáros Béláné vezetésével igen sokat tett a település képének átformálásáért. Munkájuk nyomán egyre szebb, barátságosabb lesz a kis falu, virágosabbak az utcák és terek, s a helyiek támogatásával eddig is számos maradandó érték született. Lelkes tevékenységük ugyanis nem csupán az egyesület tagjaira, hanem a lakosokra is hatással van, hiszen látva az eredményeket, maguk is igyekeznek rendben tartani, szépíteni, virágosítani környezetüket, lakóhelyüket.

S bár a jelenlegi pénzhiányos időszak nem kedvez a pályázatoknak sem, mégis azt remélik, az összefogás, a közös célokért való tenni akarás, a jó szándékú emberek önzetlen munkája a továbbiakban is segíti majd a falu értékeinek megőrzését, gyarapítását és a környezet szépítését.
A Nagy János által készített harangláb köré virágos parkot létesítettek a faluszépítők
A Nagy János által készített harangláb köré virágos parkot létesítettek a faluszépítők

Redemptio című lapban (XIV. évf. 2007/5. p. 8-9.), majd a Boldogházi Hírekben (2007. december 18. p. 8-9.) megjelent írás internetes változata.
A fotókat ifj. Papp Ferenc készítette.