Kegyhelye az egykori Bars megyében található, a régi, Kakasd
nevű falurész kápolnája és forrása.
Újbánya a Garam-folyó középfolyásánál található a víz jobb partján, az
Inovec-hegység
lábánál. Már a kőkorszakban is lakott a táj. Történelme az arany és
ezüst bányászatával kezdődik a 13.
században. Legrégebb írott emléke egy vízimalomról szól (kőzúzda).
1337-ben, Károly Róbert király
idejében latin neve a helységnek Nova Montania.
Nagy Lajos király korában (1342-1382) a német bányászok városi
jogokat kaptak és városukat
Konigisperk névvel illették. A 14. század második felében
plébániatemplomot és szegényházat építenek.
1442-ben romokban hever. A 15. és 16. században a víz elöntötte
a bányákat A 17. században török
hadak pusztítják el. 1645-ben pestis pusztítja. 1664-ben ismét
a török tör rá, és tizenhat polgárt
lenyakaz, hatvanat fogságba visz, negyvennyolcan pedig a
bányában fulladnak meg a török elől
menekülve. A plébániatemplomból lóistállót csinálnak a törökök. Ekkor
a város elnéptelenedik és a
bányák is elhagyatottá válnak. A 17-18. században Újbánya újraéled,
népesedik. Szlovák telepesek
jönnek ide Garam-Rudnóról és Hvozdnicáról. A bányászváros
földmívelőkkel telik meg. 1720-ban a
bányákat újra megnyitják, de már 1887-ben be is zárják, mert a
termelés nem kifizetődő. Ezekután a
kerámia- és a faipar fejlődik tovább.
Újbánya népe már a középkorban buzgón tisztelte Máriát, a mi Urunk,
Jézus Krisztus édesanyját
Címerükben is Mária látható a kis Jézussal és Nagy Lajos királlyal
egyetemben. A középkori
plébániatemplomot is a Kisboldogasszonynak szentelik. Mint
jeleztük, ezt az egyhajós templomot
1664-ben ostrom következtében a törökök lerombolták. A 18.
században az új telepesek újjáépítették
és barokkosították. Főoltára 1725-ből való, Szűz Mária születésének
képével. A mellékoltárok Szent
Józsefnek (1726) és a Szent Keresztnek lettek szentelve
(1730). A barokk szószéken a Szeplőtelen
Fogantatás domborműve látható. Végül itt láthatjuk még a Fájdalmas
Anya képét is.
A 19, században a Kakasd (Kohutovo) nevű falurész jelentősége
nőtt meg. Ez a városközponttól
húsz percnyi gyaloglásra van. 1863-ban ezt a környéket a Garam
mentén nagy szárazság sújtotta. Még
a patakok és kutak is kiszáradtak, szintúgy a legelők és az
erdők is. A nép ismeretlen eredetű betegségek
következtében halt, pusztult. A rémült emberek állataikat zöld
legelő és víz után hajszolták. Ám a nyár
kellős közepén, augusztusban a juhászok egyik napon észlelték,
hogy az egyik juh lábával kaparja a
földet egy és ugyanazon a helyen szüntelenül, fáradhatatlanul,
mintha nagy vággyal onnan va Egyszer
csak a juh lábai alól víz csordogált ki. A juhászok nagy örömmel
szélesítették meg, bővítették ki a forrást.
Ennek híre a környék falvaiba is eljutott és így ez a forrás
lett mentsége a népnek. Idejártak éltető vízért
embernek, állatnak egyaránt. Tehát áldásként buggyant elő ez a
csodálatos forrás. Nem csoda, ha az
ájtatos hívó nép Szűz Mária képével díszítette, majd később a
Szeplőtelen szobrát helyezte el itt
Nemcsok György újbányai polgár adományaként. Hamarosan áhítatok
színtere lett, és egyre többen
látogatták. Tudjuk, hogy fényjelenségek és csodás gyógyulások is
történtek a kútnál. Dr. Moyses István
besztercebányai püspök az egyházi kivizsgálás után, 1866. június
13-án a kakasdi Mária-szobrot
kegyszoborrá nyilvánította és engedélyezte az istentiszteletek
végzését ezen a helyen. Az első búcsújárást
1866. július 1-jén, pünkösd után a hatodik vasárnapon rendezte
meg Petyko Elek helybeli plébános.
Ezután pedig minden évben a szeptember 8. utáni vasárnapon
tartották a búcsút. 1939 óta a május
24-e utáni vasárnapon is, a keresztények segítsége ünnepével
kapcsolatosan. A püspöki jóváhagyás
után a hívek kápolnácskát is építettek itt. Elfér benne a miséző
oltár és néhány hívő. A többiek a
szabadban végzik az áhítatot.
A Szeplőtelen Szűz szobra és képe emlékeztetnek arra, hogy
1854-ben IX. Pius pápa kihirdette a
Szeplőtelen Fogantatás hittitkát, dogmáját. De emlékeztet a
Lourdes-i eseményekre is, 1858-ban,
amikor a kis Bernadett előtt kijelentette a Boldogságos Szűz
Mária: „Én vagyok a Szeplőtelen
Fogantatás!"
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 284-285.old.)
|






|
Oltalmad alá sietnek Szűz Mária, híveid
(dallama: Mária búcsús hívei, akik...)
1. Oltalmad alá sietnek Szűz Mária, híveid.
A benned bízó szíveknek ne vesd meg kéréseit.
Szűz Mária, Édesanyánk, mennyországból tekints le ránk,
Terjeszd fölénk szeretettel oltalompalástodat!
2. Téged, kit az Isten Fia szent anyjának választott,
Téged kérünk, nyerj őtőle számunkra bő malasztot.
Szűz Mária, Édesanyánk, mennyországból tekints le ránk,
Terjeszd fölénk szeretettel oltalompalástodat!
3. Nevelje bennünk szent példád az egy igaz, szent hitet,
Melyet Fiad élve-halva üdvösségül hirdetett.
Szűz Mária, Édesanyánk, mennyországból tekints le ránk,
Terjeszd fölénk szeretettel oltalompalástodat!
4. Legyen szent hitünk gyümölcse a szeretet és remény,
mely fenntartson minden vészben az életnek tengerén.
Szűz Mária, Édesanyánk, mennyországból tekints le ránk,
Terjeszd fölénk szeretettel oltalompalástodat!
5. Ragyogj hát ó hajnalcsillag mielőttünk szüntelen.
Élethajónk lobogója Fiad keresztje legyen.
Szűz Mária, Édesanyánk, mennyországból tekints le ránk,
Terjeszd fölénk szeretettel oltalompalástodat!
6. Minden testi-lelki kártól mentsen meg könyörgésed,
És minden viszontagságban szerezzen nagy kegyelmet!
Szűz Mária, Édesanyánk, mennyországból tekints le ránk,
Terjeszd fölénk szeretettel oltalompalástodat!
7. Vigasztald a szenvedőket, az árvát és özvegyet.
Érezze a kesergő szív anyai segélyedet.
Szűz Mária, Édesanyánk, mennyországból tekints le ránk,
Terjeszd fölénk szeretettel oltalompalástodat!
8. Terjeszd most is Fiad elé szívünk hő kérelmeit,
Teáltalad jussanak be az égbe gyermekeid.
Szűz Mária, Édesanyánk, mennyországból tekints le ránk,
Terjeszd fölénk szeretettel oltalompalástodat!
(Forrás: fr. Nagy László Tamás OFMCap: Zarándokok engesztelőnapi ima- és énekeskönyve könyve. Máriabesnyői Kapucinus Rendház, Gödöllő, 1999. 94-95.old.)


|