Vágmagyarád (Mogyoród)
Modranka, Modendorf
Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 290-291.old.
Nagyszombat elővárosa, kegyhely (Moderdorf, Modranka). 1258-ban
„villa Megeret", 1273-ban
IV. László király Nagyszombat szabad királyi város tulajdonába
adományozta és ez 1848-ig birtokolja.
A 16. században vált kegyhellyé. Ekkor épült föl a nagyszombati via
crucis (keresztút), mely a
nagyszombati klarisszák templománál kezdődött a város falain kívűl. Hét
kápolnája volt Urunk, Jézus
Krisztus szenvedésének képeivel és Magyarádon volt a keresztút vége: a
három kálváriakereszt és
Krisztus sírjának a kápolnája. Ehhez közel állt egy még régebbi kápolna,
Szent Mária Magdolnáé.
Minden év nagyböjtje idején 1543 után (az esztergomi érsek
átkltőztetésének az éve) az
esztergomi káptalan prépostja vezette a körmenetet a városból a
magyarádi kálváriadombig.1635 után
a nagyszombati egyetem tanárai és hallgatói testületileg is részt
vettek ezeken az áhítatokon. Jordánszky
Elek írja, hagy a nagyszombati, egyetem diákjai minden szombaton
jártak Magyarádra, mert ott volt a
lorettói Szűz Mária kegyszobra. Ez a kegyszobor 112 cm magas,
polykrómozott fafaragvány. Egy másik
kegyszobor másolata. A barokk korban ezt a kegyszobrot díszen
ruhába öltöztették. Ennek megfelelően
is van faragva: törzse anatómiailag kevéssé kiképzett, szinte
tuskószerű (ugyanis palást takarta). De a
fej finoman kiképzett (ruha nem takarja). Ugyanígy kifaragva a
kisded Jézus, aki bal kezében a
földgömböt tartja, jobb kezét áldásra emeli. Mária és Jézus fején
féldrágakővekkel ékes aranyozott
barokk korona van. 1650-1657 között a falu szülötte, Salgovich Ádám
esztergomi kanonok
Magyarádon új templomot épített, mely a búcsújárás igényeihez volt
méretezve, egyhajós, kéttornyú,
a nagyszombati templom (egyetemi templom) utánzata.
1653-ban a pálos rend Nagyszombatban is otthonra talált, és ekkor
gondozásukba került a
magyarádi templom is. Jordánszky bizonyítja, hogy a magyarádi
kegytemplom bőkezű mecénása volt
két esztergomi kanonok: Draveczky Ferenc és Görgey Márton. Majd e
kegyhelynek nagy károkat
okozott 1777-ben az egyetem Budára költöztetése, 1786-ban pedig a
pálos rend eltörlése. Ezután
1913-ig Gerencsér falu filiája volt. Ekkor önállósult és plébániai
rangot kapott. Mai formájában a
templom téglalap alapú hajóval rendelkezik, bolthajtása kétmezejű
keresztboltozat, masszív támpilléreken. A hajó egyik végén a szentély, a másik végén a kéttornyos bejárat
nyugat felől. A templomhajó
északi oldalán két nagy nyílás vezet át a lorettói kétmezős kegykápolnába,
melynek oltárán van
elhelyezve a kegyszobor. A templomhajó déli oldalán van a kéttermes
sekrestye.
A plébánia fennállásának hetvenedik és a kegykép háromszázadik évfordulójának
űnnepén a
búcsúi prédikációban dr. Gábris Gyula püspök, nagyszombati adminisztrátor
mondta a következő
történelmi hozzáfűzést: 1683-ban a törők hadjárat alkalmából a törők sereg két
főágra oszlott. Az egyik
ág a Duna jobb partján haladt Budától Bécs felé. A másik ág a régi „via
Bohemicán„ haladt Bécs felé,
hogy Pozsonynál Thökölyvel egyesüljenek és úgy támadják Bécset. A török sereg
Magyarád közelébe
ért május elején. Magyarádra ekkor sűrű köd ereszkedett. Emiatt a törők nem
haladhatott előre.
Kedvezőtlen híreket is kaptak: hogy a megvívandó nagyszombati vár
fölerősített őrsége a köd leple alatt
támadást arat indítani. Két napi veszteglés után a török visszahúzódott a
Vág-folyó vonalához, és ott
várta meg Kara Musztafa fővezér döntését: térjenek vissza a Dunához és ott
haladjanak Bécs felé. A
török sereg eme meghátrálását használta ki Lotharingiai Károly és Thökölyre
támadva a kuruc sereget
szétverte Pozsony mellett. Ezzel Bécs ostroma nagyban tehermentesült.
Jordánszky írja: a magyarádi Boldogasszony közbenjárására sok kegyelemben
részesültek Istentől
a folyamodók, amint a kegykápolna hálatáblái bizonyítják: a Boldogasszony
segítsége állandó. A
magyarádi templomnak lorettói kápolnája van. A lotettói kápolnák kiváltsága
az egész világon ugyanaz,
mint a lorettói bazilikáé, tehát bennük ugyanazon kegyelmek nyerhetők el
IX. Pius pápa jóváhagyásával,
aki hétszer zarándokolt el a lorettói kegyhelyre. A világon sokfelé
megtalálhatók a lorettói kápolnák.
Pl. Prágában, Szakolcán, Magyarádon és Vágtapolcán, Bosnyák Zsófia
nyughelyén, a győri kármelitáknál és Hédervárott.
|
|