Vágmagyarád (Mogyoród)

Modranka, Modendorf

Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 290-291.old.
     Nagyszombat elővárosa, kegyhely (Moderdorf, Modranka). 1258-ban „villa Megeret", 1273-ban IV. László király Nagyszombat szabad királyi város tulajdonába adományozta és ez 1848-ig birtokolja. A 16. században vált kegyhellyé. Ekkor épült föl a nagyszombati via crucis (keresztút), mely a nagyszombati klarisszák templománál kezdődött a város falain kívűl. Hét kápolnája volt Urunk, Jézus Krisztus szenvedésének képeivel és Magyarádon volt a keresztút vége: a három kálváriakereszt és Krisztus sírjának a kápolnája. Ehhez közel állt egy még régebbi kápolna, Szent Mária Magdolnáé.
     Minden év nagyböjtje idején 1543 után (az esztergomi érsek átkltőztetésének az éve) az esztergomi káptalan prépostja vezette a körmenetet a városból a magyarádi kálváriadombig.1635 után a nagyszombati egyetem tanárai és hallgatói testületileg is részt vettek ezeken az áhítatokon. Jordánszky Elek írja, hagy a nagyszombati, egyetem diákjai minden szombaton jártak Magyarádra, mert ott volt a lorettói Szűz Mária kegyszobra. Ez a kegyszobor 112 cm magas, polykrómozott fafaragvány. Egy másik kegyszobor másolata. A barokk korban ezt a kegyszobrot díszen ruhába öltöztették. Ennek megfelelően is van faragva: törzse anatómiailag kevéssé kiképzett, szinte tuskószerű (ugyanis palást takarta). De a fej finoman kiképzett (ruha nem takarja). Ugyanígy kifaragva a kisded Jézus, aki bal kezében a földgömböt tartja, jobb kezét áldásra emeli. Mária és Jézus fején féldrágakővekkel ékes aranyozott barokk korona van. 1650-1657 között a falu szülötte, Salgovich Ádám esztergomi kanonok Magyarádon új templomot épített, mely a búcsújárás igényeihez volt méretezve, egyhajós, kéttornyú, a nagyszombati templom (egyetemi templom) utánzata.
     1653-ban a pálos rend Nagyszombatban is otthonra talált, és ekkor gondozásukba került a magyarádi templom is. Jordánszky bizonyítja, hogy a magyarádi kegytemplom bőkezű mecénása volt két esztergomi kanonok: Draveczky Ferenc és Görgey Márton. Majd e kegyhelynek nagy károkat okozott 1777-ben az egyetem Budára költöztetése, 1786-ban pedig a pálos rend eltörlése. Ezután 1913-ig Gerencsér falu filiája volt. Ekkor önállósult és plébániai rangot kapott. Mai formájában a templom téglalap alapú hajóval rendelkezik, bolthajtása kétmezejű keresztboltozat, masszív támpilléreken. A hajó egyik végén a szentély, a másik végén a kéttornyos bejárat nyugat felől. A templomhajó északi oldalán két nagy nyílás vezet át a lorettói kétmezős kegykápolnába, melynek oltárán van elhelyezve a kegyszobor. A templomhajó déli oldalán van a kéttermes sekrestye.
    A plébánia fennállásának hetvenedik és a kegykép háromszázadik évfordulójának űnnepén a búcsúi prédikációban dr. Gábris Gyula püspök, nagyszombati adminisztrátor mondta a következő történelmi hozzáfűzést: 1683-ban a törők hadjárat alkalmából a törők sereg két főágra oszlott. Az egyik ág a Duna jobb partján haladt Budától Bécs felé. A másik ág a régi „via Bohemicán„ haladt Bécs felé, hogy Pozsonynál Thökölyvel egyesüljenek és úgy támadják Bécset. A török sereg Magyarád közelébe ért május elején. Magyarádra ekkor sűrű köd ereszkedett. Emiatt a törők nem haladhatott előre. Kedvezőtlen híreket is kaptak: hogy a megvívandó nagyszombati vár fölerősített őrsége a köd leple alatt támadást arat indítani. Két napi veszteglés után a török visszahúzódott a Vág-folyó vonalához, és ott várta meg Kara Musztafa fővezér döntését: térjenek vissza a Dunához és ott haladjanak Bécs felé. A török sereg eme meghátrálását használta ki Lotharingiai Károly és Thökölyre támadva a kuruc sereget szétverte Pozsony mellett. Ezzel Bécs ostroma nagyban tehermentesült.
     Jordánszky írja: a magyarádi Boldogasszony közbenjárására sok kegyelemben részesültek Istentől a folyamodók, amint a kegykápolna hálatáblái bizonyítják: a Boldogasszony segítsége állandó. A magyarádi templomnak lorettói kápolnája van. A lotettói kápolnák kiváltsága az egész világon ugyanaz, mint a lorettói bazilikáé, tehát bennük ugyanazon kegyelmek nyerhetők el IX. Pius pápa jóváhagyásával, aki hétszer zarándokolt el a lorettói kegyhelyre. A világon sokfelé megtalálhatók a lorettói kápolnák. Pl. Prágában, Szakolcán, Magyarádon és Vágtapolcán, Bosnyák Zsófia nyughelyén, a győri kármelitáknál és Hédervárott.

Vissza Vágmagyarád oldalára

Vissza a kezdő oldalra