Túróc vármegyei kegyhely. Ősrégi. Megközelíthető vasúton és közúton.
Vára egy magas kőszikla
tetején meredez, őrködve a túróci hegyek felett. Erre menekült
IV. Béla király a tatár elől, áldott
állapotban lévő feleségével, a mi Szent Margitunk születését
várva. Itt pihent kíséretével a nagy király
több napon keresztül Forgách lovas sas várának vendégszeretetét
élvezve.
A kegykép 1229-b61 származik, hársfára van festve. Szűz Mária
ülő helyzetben van, arca kedvesen
mosolyog. Hosszú haja aláomlik vállaira. Két angyal liliomot
tart az egyik kezében, míg a másikkal
koronát helyez a Szűzanya fejére. Az ülő Mária ölében van a
kisded Jézus. A kegykép fölirata:
Védasszonyunk.
A znióváraljai plébánia levéltárában őrizték IV. Béla királyunk adományozási oklevelét, mely
szerint Znióváralján kolostort építtetett a premontrei szerzetes kanonokok számára. Znió
várát pedig
örök időkre az Istenanya oltalma és uralma alá helyezte hálából a tatárok elől való
megmenekülés
emlékére. A Magyarok Nagyasszonya tiszteletére 1253-ban templomot építtetett Ám a
sziklacsúcson
egykor kényelmet és biztonságot nyújtó várépítmény ma már csak a régmúlt időkre emlékeztető,
távolba
meredő, néma romhalmaz.
Znióváralja jelentős hely a magyar történelemben már a tatárjáráskor, később pedig a
reformáció
idején. A premontrei kanonokrend prépostsága a jezsuita szerzetesek otthona lett.
Ez időben Pázmány
Pétet is járt itt, Káldy György pedig itt fordította magyarra a katolikus bibliát. Így
az itteni jezsuita iskola
a kultúra és az ellenreformáció melegágya.
Znióváralja templomai az 1978-as schematizmus (papi névtár) szerint:
1. A plébániatemplom Szent Miklós tiszteletére 1250-bő1.
2. A premontrei prépostsági templom 1200-ból a Boldogságos Szűz tiszteletére építve.
3. Kálváriatemplom 1729-ből.
Znióváralja gimnáziuma a szlovák nép történetének is egy fontos színtere a 19. században.
1950-ben a komáromi bencés székház szerzetesei itt nyertek néhány évre új otthont és
vezették itt a
lelkipásztori szolgálatot. Az ősi falak, az ősi táj, valamint a premontrei és jezsuita
buzgóság után a
bencések áhitatától és munkájától elevenedett meg a táj. Új liturgiáról zengtek a szívek és új
mosoly
virágzott az arcokon. Akkor is, meg most is a Szűzanya kegyképének derűs mosolya
sugárzott a túróci
völgy falvai fölé. Ha erre járunk, el ne mulasszuk tiszteletünket leróni az égi jó Anya
e1őtt.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 304-305.old.)
|
A kép forrása: Jordanszky Elek: A Magyar Országban 'saz ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária Kegyelem' képeinek rövid leírása. Posonban, 1836.48.old.
Ülő Boldogasszony, jobb térdén Gyermekével, aki anyja felé tárja kezeit.
A kolostortemplomot a középkorban a premontrei rend birtokolta.
I. Rudolf magyar király a XVI. század
végén a nagyszombati jezsuitáknak
adományozta, akik szívesen fölelevenítették azt az ősi hagyományt, mely
szerint a templom alapítója IV. Béla
király volt. Ezért a középkori eredetű
táblaképet Patrona Nostra címmel illették. Az Istenanyát angyalok koronázzák, mennyei seregek közepette.
A kitárt szárnyú Szentlélek Mária koronájának legfőbb ékessége.
Kluch József esztergomi kanonok,
majd nyitrai püspök a XVIII. század
végén sok száz rézmetszetű szentképet
készíttetett a kegyhelyről, hogy ezáltal
a még gyermekkorában gyökerező kultuszát másokkal is megismertesse.
A hársfa deszkára festett kép ismeretlen művésztől származik, megkoronázott.
(Forrás: Dr.Szilárdfy Zoltán: A magyarországi kegyképek és -szobrok tipológiája és jelentése. in:Barna Gábor - Bálint Sándor: Búcsújáró magyarok. Szent István Társulat, Budapest, 1994. 348.old.)
|
|
A kép forrása: Jordanszky Elek: A Magyar Országban 'saz ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária Kegyelem' képeinek rövid leírása. Posonban, 1836.48.old.
Ének
1. Kinek első szent királyunk fölajánlott minket,
Boldogságos Szűz Mária: tekintsd ügyeinket.
Fájó szívvel, könnyes szemmel mi hozzád sietünk,
Magyarország Nagyasszonya, körryörögj érettünk.
2. Reázúdult országunkra a nagy hitetlenség,
Bánatunkra ezért sírjuk, hiszen nincs vége még.
Pusztulunk, ha nem segítesz, és semmivé leszünk,
Magyarország Nagyasszorrya, könyörögj érettünk.
3. A te kerted ez az ország, mely betegen hervad,
Boldogságos virágait fonnryasztja mindennap,
Drága földje csak úgy ázik, ha mi könnyet ejtünk,
Magyarország Nagyasszonya, könyörögj érettünk.
4. Szent kezeddel mindig óvjad hazánk koronáját,
Tedd ővele boldoggá a magyarok hazáját.
Új nap süssön ránk az égből, kik anrryit szenvedtiünk,
Magyarország Nagyasszonya, könyörögj érettünk.
5. Mily boldog volt ez az ország, míg tenéked szolgált,
Míg szerelmed ékesíté, mint virág az oltárt,
Most pusztulunk, fogyunk, veszünk, mert téged feledünk.
Magyarország Nagyasszorrya, körryörögj érettünk.
6. Őseink jó erkölcsi veszendőben vannak,
Szelet vetünk és kezeink zivatart aratnak,
Lábunk alatt fekete sír, mennydörgés felettünk,
Magyarország Nagyasszorrya, könyörögj érettünk.
7.Ne neheztelj azokra, kik újra hozzád térnek,
Bocsáss meg, mint anya szokott szíve gyermekeinek.
Légy anyánk, s mi néked újra gyermekeid leszünk,
Magyarország Nagyasszonya, könyörögj érettünk.
8. Ne nézd sokaknak bűneit, mert mi többen vagyunk,
Kik tudjuk szent érdemeid, hogy te vagy oltalmunk.
Istenember szent dajkája, szeplőtelen szülőnk!
Magyarország Nagyasszonya, könyörögj érettünk.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 305.old.)
|
