Csicsó

Segítő Mária búcsújáróhelye

Tolna megyében, a Pécsi egyházmegye területén lévő kegyhely
     Csicsó puszta a Kapos folyó völgyében, a Szakály és a Hőgyész közti szőlőhegy oldalában van. Tolna megyéhez és a Pécsi egyházmegyéhez tartozik.
     Csicsó a hagyomány szerint már a török hódoltság előtt is búcsújáró hely volt, amelynek szent kútját remeték őrizték. A XVIII. század elején a környékre németek telepedtek. Ők adtak a csodatevő forrásnak nevet (Bründl-kutacska). Az első remetét, Szabados Fülöp miskei zarándokot 1731-bői említik. Ő a forrás mellett kis cellát épített magának, kápolnával. A mai csicsói templomot 1745-ben Anton Mercy d'Agentean földbirtokos építtette a Szentháromság és a Segítő Szűz Mária tiszteletére. Ebben helyezték el a Segítő Szűz Mária (Mariahilf) kegyképének másolatát, amit a környékbeli németek hagyománya szerint még óhazájukból hoztak magukkal. A kép festőjéről sajnos nincsenek pontos adataink.
     Egy XVIII. század közepi feljegyzés szerint a magyar búcsúsok inkább a forráskút vizének, a németek pedig a Mária-képnek tulajdonítottak csodatevő hatást. Búcsús ünnepeiket is külön tartották. Az 1780-as években a csicsói remeteség megszűnt. Ettől kezdve a zarándokhelyet a hőgyészi plébánia látja el.
     A legenda szerint a XVIII. században a grófi konda egy Mária-képet vagy Mária-szobrot túrt ki a földből, amelynek helyén fakadt a forrás. Más változat szerint a disznók Szűz Mária jegygyűrűjét, illetőleg a forrásnál mais látható kisméretű Fájdalmas Anya szobrot túrták ki.
     Ez a legenda az alapja az andocsiak csicsói fogadalmi búcsújárásának, amelynek százados ünnepére (1936) ajándékul magukkal hozták, s a kápolna falára függesztették az andocsi Szűz Mária képét. A két települést az andocsi eredetlegenda is összeköti, amely arról beszél, hogy a Mária andocsi kápolnáját Kalocsáról elmenekítő angyalok Csicsón megpihentek.
    
Kép forrása: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990.

Kép forrása: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990.
Szentkút Foto:Lantos Miklós


Római Katolikus Plébánia
7191 Hőgyész
Zrínyi Miklós u.3.
Tel.: 74/488-378

Az élet tengerén ezernyi vész között
Hányódik életünk, szirtek, habok fölött, tengernek csillaga:
Ó, nézz le ránk!
Küzdelmünk hevében hallgasd meg hő imánk.
Segíts, anyánk, segíts, a vésznek árnya nagy.
Küzdő gyermekeidet, kérünk, el ne hagyd.
     Az egykori remeteséggel függ össze Remete Szent Antal erős tisz- telete Csicsón. A szentnek szobra van a kápolnában, amely előtt búcsú alkalmával gyertyát égetnek a zarándokok. Figyelemre méltó, hogy a Hőgyészről kitelepített németek helyébe költöző bukovinai székelyek nem kapcsolódnak be a csi- csói búcsújáró hagyományokba.
     Fő búcsús ünnepe Szentháromság vasárnapja, amely egykor inkább a környék magyarjainak volt hagyományos búcsús napja, illetőleg Mária nevenapja (szeptember 12), amelyet inkább a vidék német lakói tartottak.
     A csicsói búcsújáró templomhoz az északi oldalon csatlakozik a szintén XVIII. századi, kétszintes remetelak, amelyet a közel- múltban állítottak helyre. Búcsúk alkalmával sekrestyének, gyóntatószobának használják.
     Rövid és kényelmes sétával kereshetjük fel a közeli Szakály Mindenszentek tiszteletére épített plébániatemplomát, amelynek szentélye még a XV. századi gótikus templom maradványa. A dombon túli Hőgyész katolikus temploma a XVIII. század végén épült, egy évszázada azonban erősen átalakították, A község szélén emelkedő Apponyi-kastély elődjét még a kápolnaa- lapító Mercy gróf építtette 1760 körül.
     A esicsói búcsújáró kápolna vonattal a Budapest-Dombóvár vonalon érhető el. A Szakály-Hőgyész vasútállomástól pár perces sétával megközelíthető. Közúton érkezők a Szekszárd-Siófok közötti 65-ös főútvonalat válasszák.

(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 49-50.old.)
Kép forrása: Barna Gábor - Bálint Sándor: Búcsújáró Magyarok Szent István Társulat, 1994, 221.old.

Az andocsiak fogadott búcsújárásának útvonala Csicsóra

Fő búcsús ünnepe Szentháromság vasárnapja és Mária nevenapja.
A Szentháromság napi búcsú 2006-ben június 11-én lesz. Délelőtt 11 órakor ünnepi szentmise jó időben a kápolnánál.

Vissza a kezdő oldalra