Csicsó puszta a Kapos folyó völgyében, a Szakály és a Hőgyész
közti szőlőhegy oldalában van. Tolna megyéhez és a Pécsi egyházmegyéhez tartozik.
Csicsó a hagyomány szerint már a török hódoltság előtt is
búcsújáró hely volt, amelynek szent kútját remeték őrizték.
A XVIII. század elején a környékre németek telepedtek. Ők
adtak a csodatevő forrásnak nevet (Bründl-kutacska). Az első
remetét, Szabados Fülöp miskei zarándokot 1731-bői említik.
Ő a forrás mellett kis cellát épített magának, kápolnával.
A mai csicsói templomot 1745-ben Anton Mercy d'Agentean
földbirtokos építtette a Szentháromság és a Segítő Szűz Mária
tiszteletére. Ebben helyezték el a Segítő Szűz Mária (Mariahilf)
kegyképének másolatát, amit a környékbeli németek hagyománya szerint még óhazájukból hoztak magukkal. A kép festőjéről
sajnos nincsenek pontos adataink.
Egy XVIII. század közepi feljegyzés szerint a magyar búcsúsok inkább a forráskút vizének, a németek pedig a Mária-képnek tulajdonítottak csodatevő hatást. Búcsús ünnepeiket is külön tartották. Az 1780-as években a csicsói remeteség megszűnt. Ettől
kezdve a zarándokhelyet a hőgyészi plébánia látja el.
A legenda szerint a XVIII. században a grófi konda egy Mária-képet vagy Mária-szobrot túrt ki a földből, amelynek helyén
fakadt a forrás. Más változat szerint a disznók Szűz Mária jegygyűrűjét, illetőleg a forrásnál mais látható kisméretű Fájdalmas Anya
szobrot túrták ki.
Ez a legenda az alapja az andocsiak csicsói fogadalmi búcsújárásának, amelynek százados ünnepére (1936) ajándékul magukkal
hozták, s a kápolna falára függesztették az andocsi Szűz Mária
képét. A két települést az andocsi eredetlegenda is összeköti,
amely arról beszél, hogy a Mária andocsi kápolnáját Kalocsáról
elmenekítő angyalok Csicsón megpihentek.
|


Szentkút Foto:Lantos Miklós
Római Katolikus Plébánia
7191 Hőgyész
Zrínyi Miklós u.3.
Tel.: 74/488-378
Az élet tengerén ezernyi vész között
Hányódik életünk, szirtek, habok fölött, tengernek csillaga:
Ó, nézz le ránk!
Küzdelmünk hevében hallgasd meg hő imánk.
Segíts, anyánk, segíts, a vésznek árnya nagy.
Küzdő gyermekeidet, kérünk, el ne hagyd.
|
Az egykori remeteséggel függ össze Remete Szent Antal erős tisz-
telete Csicsón. A szentnek szobra van a kápolnában, amely előtt
búcsú alkalmával gyertyát égetnek a zarándokok.
Figyelemre méltó, hogy a Hőgyészről kitelepített németek
helyébe költöző bukovinai székelyek nem kapcsolódnak be a csi-
csói búcsújáró hagyományokba.
Fő búcsús ünnepe Szentháromság vasárnapja, amely egykor
inkább a környék magyarjainak volt hagyományos búcsús napja,
illetőleg Mária nevenapja (szeptember 12), amelyet inkább a vidék
német lakói tartottak.
A csicsói búcsújáró templomhoz az északi oldalon csatlakozik
a szintén XVIII. századi, kétszintes remetelak, amelyet a közel-
múltban állítottak helyre. Búcsúk alkalmával sekrestyének,
gyóntatószobának használják.
Rövid és kényelmes sétával kereshetjük fel a közeli Szakály
Mindenszentek tiszteletére épített plébániatemplomát, amelynek
szentélye még a XV. századi gótikus templom maradványa.
A dombon túli Hőgyész katolikus temploma a XVIII. század
végén épült, egy évszázada azonban erősen átalakították,
A község szélén emelkedő Apponyi-kastély elődjét még a kápolnaa-
lapító Mercy gróf építtette 1760 körül.
A esicsói búcsújáró kápolna vonattal a Budapest-Dombóvár
vonalon érhető el. A Szakály-Hőgyész vasútállomástól pár perces
sétával megközelíthető. Közúton érkezők a Szekszárd-Siófok
közötti 65-ös főútvonalat válasszák.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 49-50.old.)
Az andocsiak fogadott búcsújárásának útvonala Csicsóra
|