A Kissomlyó hegyen lévő Salvator- és Szenvedő Jézus-kápolnák mellett, azoktól kissé távolabb az előbbiekhez hasonlóan nagy látogatottságnak örvend a Római Katolikus Egyház egyik legnépszerűbb szentjének, Páduai Szent Antalnak a tiszteletére épített szintén fogadalmi vezeklőhely. Főként a búcsús szándékkal, imameghallgatás céljából ide zarándoklók keresik fel - élő - szeretettel. De egy, az utóbbi években felújított hagyomány szerint itt tartják a Szent Antal-nagykilenced záró (délelőtti) ünnepi szentmiséjét is június 13-án.
     Az egykori (az első), illetve a mai kápolna keletkezése történelmi és vallástörténeti jelentőségű. A Szent Antal-kápolna építésének gondolata ugyanis bizonyíthatóan kapcsolatban áll az egyik, talán a legkegyetlenebb tatár betöréssel. Az eseménnyel kapcsolatban P. Dr. Benedek Fidél történész, nagy tudású ferences atyát idézem: "A veszedelem napja 1661. október 21., mely akkor szerdai napra esett. A pusztítás tatár-módra gyorsan ment. Alig hat óra leforgása alatt Csík üszökké és temetővé vált. Mindent felgyújtottak és összerontottak, 26 templom égett el az összes falvakkal. A lakosság egy részét megölték, válogatott részét rabszíjra fűzték. Csak valamennyi nép tudott nagy gyorsan az erdőkbe menekülni. A terményt felégették, az állatokat elhajtották." A pusztulás nem kímélte Csíksomlyót sem. A templomot, a kolostort egyaránt felgyújtották, a szezetesek egy rész e (4-5) testvér elmenekült, mások fogságba estek, de később megszabadultak.
     Viszont voltak olyanok, akik a vértanúk sorsára jutottak (P. Somlyai Miklós házfőnök, P. Pálfalvi Péter, Fr. Szentimrei József, Fr. Deési János). P. Losteiner Leonárdnál, a rend egyik korábbi történészénél olvashatjuk, hogy a menekülő ferencesek közül Márk Jakab Hosszúaszóból származó testvér a tatárok elől a Kissomlyó-hegy déli oldalában (valószínű a mai kápolna helyén) levő kökényesbe menekült. Dr. Boros Fortunát szintén ferences tudós ezt így írja le: "A halálos félelem gyötrelmei között Szent Antalhoz folyamodott segítségért és ígéretett tett (...) hogyha a közel levő veszélyből szerencsésen megmenekül, azon a helyen, ahol most tartózkodik, saját kezével fog kápolnát építeni, és mindent megtesz a Szent tiszteletének terjesztésére. (...) Ígéretét valóra válotta.”Az eredeti kápolna igen szerény építmény lehetett, csekély befogadóképességgel (pap, minisztráns). Lényegében egy imafülke volt. Mostani terjedelmét és aspektusát a XVIII. század második felében kapta. Az építkezés (1750, illetve 1772) költségeit hallerkői gróf Haller Karolina tábornokfeleség fedezte. Az úrhölgy nagy lelki bánatokkal, sérelmekkel küzdött: lányai korai elvesztése, fiának betegeskedése, saját fülfájdalmai miatt. Egyszer azonban jelenésben volt része: "egy ferences jelent meg előtte (...) a ferencrendi férfiú megszólalt: ha fiát meg akarja menteni a haláltól és ő is meg akar szabadulni a fülfájástól, gondoskodjék arról az erdélyi kápolna javításáról, ahol kilenc napi ájtatosságokat szokták tartani. Ezzel eltűnt". (Dr. Boros Fortunát: Csíksomlyó a kegyhely). Ebben az időben Erdélyben ilyen kápolna csak ez volt. Haller Karolina 600 forintot adományozott, amelyből T. Sebestyén atya felépítette a templom hajóját, majd 23 év után helyére került a mai szentély. A kápolna gondozása építésétől mind a mai napig a rendház hatáskörébe tartozik. Javításai: 1802 - 1804, 1856, 1857, 1873, 1876, 1897. Utóbbi esztendőben rakták le az odavezető kőlépcsőzetet (32 lépcsőfokkal - andezit). A kápolna különösebb stílusjegyeket nem visel. Fontosabb, a méreteire vonatkozó adatok a következők: teljes hossza 17,6 m, ebből 6 m a szentély, 11,6 m a hajó; szélessége a bejáratnál 6,37 m. A falak belül fehérre vannak meszelve, díszítés nélkül. A szentélyben középen egy barokk stílusú oltárképet rögzítettek a falra. Ez a névadó szentet ábrázolja. A szentély és a hajó találkozásánál bal oldalt feszület, jobb oldalt pedig egy Szent Antal-szobor található, mindkettő fából készült. A bejárat fölött szerény kis kórus látható, deszkaépítmény. A nappali megvilágítást 3 - 3 szimetrikus helyzetű, vasráccsal védett keskeny ablak biztosítja. Említésre méltónak tartjuk még a hajó magasságában a külső elhelyezkedésű, levakolt téglaállományú szószéket, illetve a szentély falára rögzített, középső elhelyezkedésű, nagyméretű cserefa keresztet. Ez valamikor a kápolna mellett állt mint emlékkereszt. Csíkszentgyörgy, Bánkfalva és Kotormány hitbuzgó hívei állították 1803-ban. Felirata korabeli fogalmazással és helyesírással a következő: "Páduai Szent Antal Isten / Hő sáfára tekints le egedből / E szent keresztfára légy / Az Úr Jézusnál a mi védelmünkre / Hogy átaljusunk örök üdvünkre / ..." A Szent Antal-kápolna évszázadok óta az imádságos érdeklődés egyik fontos helye. A Csíksomlyói Gimnázium tanuló ifjúsága kezdetben kereszt, majd labarum alatt vonult ki ide a Szent emléknapján, illetve a nagykilenced napjaiban (1720-tól); a közeli falvak népe 1743-tól látogatta. 1753-ban P. A. Jukundián bevezeti a szentbeszédek tartását. Feljegyeztek egészen magas létszámú jelenlétet is: 1780-ban egy-egy kedden 1500-2000 résztvevő volt. Napjainkban - az említett alkalmat - kivéveelsősorban kirándulók, turisták, természetjárók keresik fel.
id. Borsodi László

Szent Antal Kápolna javítási munkálatai:

    Augusztus hónap folyamán P. Péter Arthur házfőnök elvégeztette a Kissomlyó hegyen lévő Szent Antal kápolna javíttatását. Már esedékes volt ezen munkálat, mivel 1978 óta nem volt általános tatarozás a kápolna épületén. Az oldalfalakra felkúszott a talajvíz, kívül-belül. Ezt a beázott részt lekaparták, csempével befedték és lemeszelték. A külső falak mellől a földet elhordták. Így remény van arra, hogy közelebbről nem fog rongálni a talajvíz. A kápolna belső részét újra meszelték, ajtókat, ablakokat újra festették. A főbejárati vasrácsos ajtót vaspántokkal megerősítették. A kápolna berendezéseit megtisztították, felújították.A munkálatot Iszlai Károly és Kristó Tibor alkalmi munkásaink végezték, Molnár Attila alkalmazottunk közreműködésével. Nagy oda adással és erőfeszítéssel dolgoztak, aminek eredménye a szépen felújított Szent Antal kápolna. Érdekes volt az anyagok felvitele a kápolnához. Annak idején Albert atya házfőnök buldózerrel útat vágatott a hegy déli oldalába. Ennek az oldalútnak igazán most vették hasznát. Molnár Attila a munkálathoz szűkséges anyagokat beszerezte és a kis VW Golf autóval felhordta, az elég nehéz úton, köves oldalon. (Szegény autó immár több, mint 20 éves, s még mindig milyen használható. Ezzel járnak a piacra bevásárolni, és elismerésül a Talicska nevet adták neki.) A Szent Antal kápolna első formáját Fr. Mák János építette 1671-ben. 1775-ben Tóth Sebestyén házfőnök átépíttette, kibővítve a mai formájára. 1978-ban P. Écsy János házfőnök alaposan megrenováltatta a kápolna falait, berendezéseit, újra fedette az egész tetőzetet jó erős pléhvel. Ekkor készíttette el a sz embe-oltárt kőből. És most íme, 2008-at írunk.
Istennek legyen hála mindenért és Szent Antalnak méltó tisztelet.
P. Márk József OFM