A kegyhely a Mária Zarándokúton található

Eger

Fájdalmas Anya búcsújáróhelye

Heves megyében, az Egri főegyházmegye székhelyén lévő kegyhely
     Eger Heves megye és az Egri főegyházmegye székhelye a Bükk-hegység déli lábánál.
     A Mária-tiszteletnek Egerben középkori gyökerei vannak, ám az a török hódoltság miatt hosszú időre elenyészett. Esterházy Pál a XVII. század végén ezt írja róla: „Egerben az Apácza Aszszonyok Klastromában is tiszteltetett egy csudálatos Boldogságos Szűz képe, kihez nagy búcsújárások is voltanak régebben, most az-is a Pogány Ellenség miatt tellyességgel semmissé lett, és a szentképet, el-szaladván onnét az Apácza Szüzek, nem tudhatni hová vitték . . ."
     A török alóli felszabadulás után 1698-ban a rend ausztriai tartományából szerviták telepedtek le Egerben. Mais álló rendházukat 1728-1738 között építtették. Felújították a máriás búcsújárást is, a rendi szellemnek megfelelően a Fájdalmas Anya tiszteletére. Az egyházi feljegyzések és a fogadalmi tárgyak tanúsága szerint számos imameghallgatás történt e helyen. Főleg Heves, Borsod, Abaúj, Nógrád és Gömör katolikus magyar népe zarándokolt ide. A búcsúsok száma mais meghaladja a tízezret.
     A búcsú - ahogyan nevezik: fájdalmas búcsú, servita búcsú - a környező egri utcák lakosságának is nagy ünnepe. Családi összejövetelt, vendégséget is tartanak ilyenkor. A zarándokok egy része máig fekete ruhában érkezik, ezzel is a Fájdalmas Anya tiszteletét akarják hangsúlyozni.
     A búcsú idején a szervita templom körüli utcákban kirakodóvásár van. Századunk közepéig viasz fogadalmi tárgyakat is árultak itt, amelyet betegségük gyógyulásáért a zarándokok felajánlottak Máriának. Ennek helyi neve tetem volt.
     Az egri - Szent János evangélista tiszteletére szentelt - érseki bazilika, főszékesegyház Hild József tervei szerint 1832-1836 között épült. (Itt jegyezzük meg, hogy Eger város címerében a sas a bazilika és a város védőszentjét, Szent Jánost szimbolizálja.) Magyarország második legnagyobb temploma. A sok értékes alkotás, kép, szobor, mellékoltár között a helyi tájékoztatók igazítanak el. Itt, a Pócsi Mária-mellékoltáron őrzik azt a korporálét, amellyel a Mária-ikon könnyeit letörölték. A korábban itt állt barokk székesegyházból említésre méltók Szent István és Szent László királyok nagyméretű képei, a jeles egri barokk festő, Kracker János Lukács (1717-1779) művei. (A festő sírja is Egerben van. )

(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 56.old.)

Kép forrása: Barna Gábor - Bálint Sándor: Búcsújáró Magyarok Szent István Társulat, 1994, 251.old.
Énekfüzet az egri servita búcsúhoz
Reor.: Barna G.

Kép forrása: Barna Gábor - Bálint Sándor: Búcsújáró Magyarok Szent István Társulat, 1994, 280.old.
Az egri servita búcsú kirakodóvásárának
alaprajza 1983 szeptember 17-19-én
Nagy Sándor gyűjtése alapján (ENA 2827-84)


Molnár V. József: A Hétfájdalmú Szűzanya búcsúja
Előadás, Örökség Népfőiskola XIV. Találkozója, Eger, 1993. IX.

Fájdalmas Anya Plébánia
3300 Eger
Szaicz Leó u. 7.
Tel.: 36/313-687

1.Szomorú nap van ma, hív keresztények,
Fájdalmas Szűz napja, melyre jöttetek,
Mert az egek királyné asszonya,
Árvaságra maradt Szűz Mária.

2.Nap, hold és a csillagok gyászba borultak.
A kemény kősziklák meghasadoztak,
Midőn Jézust látták haldokolni,
A keresztfán szent lelkét kiadni.

3.Kereszt alatt áll a Fájdalmas Anya,
Szíve majd meg repedt nagy fájdalmába,
A keresztről, hogy le nem vehette,
Karjaival meg nem ölelhette.

4.Senki még nem érzett oly nagy gyötrelmet,
Amin Szűz Mária akkor szenvedett,
Nincs olyan nyelv, mely azt megmondhassa,
Milyen nagy volt Mária fájdalma.

5.Keresztről levették Jézus szent testét.
Fájdalmas Anyának ölébe tették,
Ó, hív lelkek, ha láttátok volna,
Mint zokogott fölötte Mária.

6.Drága szent sebeit, jaj, csókolgatta,
Vérbe fagyott testét mint tisztogatta,
Így szólt hozzá: méhem szép virága,
Szólj még egyszer, éltem boldogsága.

7.Nyisd föl szemeidet, lelkem rubintja,
Vesd még egyszer a te édesanyádra,
Vígasztald meg szomorú szívemet,
Aki forrón szerettél engemet.

8.Koporsóba Jézust, mikor betemették,
Szomorú pompával, hogy eltemették,
Jaj, Istenem, soha ilyen sírást,
Mint Magdolna tett, oly nagy zokogást.

9.A Fájdalmas Anya, szép Szűz Mária
Szent Fia koporsójára borulva,
Jaj, istenem hányszor megölelte,
Alig bírták elvezetni tőle.

10.Ó, Fájdalmas Anya, szép Szűz Mária,
Kérünk Téged a te fájdalmaidra,
Emlékezzél szent Fiadnál értünk,
Akik fájdalmaidról emlékezünk.

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balssagyarmat, 1991. 89.old.)

Búcsúja Fájdalmas Anya ünnepén van, 2008-ban szeptember 20-21én.

Szeptember 20. szombat

15.00 – Betegek és idősek szentmiséje (a betegek kenetének kiszolgáltatása)
18.00 – Szabadtéri oltárnál szentmise majd gyertyás körmenet a belvárosban
21.00 – Vacsora
Éjszakai szentségimádás, keresztút, rózsafüzér

Szeptember 21. vasárnap

0.00 – Szentmise a zarándokokért és családtagjaiért
5.00 – Szentmise a szenvedélybetegekért
6.00 – Rózsafüzér ájtatosság
7.00 – Szentmise a határon túlról érkezettekért
10.00 – Szabadtéri szentmise, majd körmenet a kórház előtt (Beer Miklós váci megyéspüpök)
12.00 – Felnémeti zarándokok miséje
13.30 – Hétfájdalmú szentolvasó

SZERETETTEL VÁRJUK A ZARÁNDOKOKAT!
Szervita atyák és a plébánia közössége

A Szervita templomba járó hívekből alakult Első Lépés A Kárpát Hazáért Búcsústársaság az alábbiakkal készül templomunk sokszáz éves búcsújára


Vissza a kezdő oldalra