Esztergom a magyar katolikus egyház központja, az Esztergomi főegyházmegye székhelye, a mai Komárom-Esztergom
megyében fekszik.
A mai búcsújáró kápolnát 1506-1511 között Bakócz Tamás prímás építtette a régi Szent Adalbert-templom déli oldalához, s ide
is temetkezett. A kápolna átvészelte a török kort és a várostromokat. A jelenlegi bazilika építése során 1822-ben Packh János építész a kápolnát 1600 darabra bontotta s a székesegyház testébe
áthelyezve újra felépítette.
A Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolna oltároromzatán az Angyali üdvözlet márvány reliefje, lejjebb pedig
Bakócz Tamás térdeplő alakja látható. Az oltárfülkék eredeti
szobrai ismeretlenek. A jelenlegiek: Szent Adalbert és Szent István király. Az oltárépítmény közepén függ a kegykép, amely
a Pócsi Mária másolata.
A legendás hagyomány szerint Mária fára festett képét ép állapotban találták meg a töröktől visszafoglalt vártemplom romjai
között. A képet a várparancsnok, báró Schucknecht Maximilian
György tetette a Bakócz-kápolna oltárára.
A kápolna fő búcsúja Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe (március 25), erre a napra kapta a múlt században búcsúkiváltságait.
Esztergom építményei segítségével időben egészen a magyar
államiság kezdetéig, Géza fejedelem és Szent István koráig nyúlhatunk vissza. Az esztergomi Várhegyen született Szent István,
itt állt a király és az érsek palotája. A királyi palota Árpád-kori
kápolnája máig fennmaradt, egyik szép látnivalója a középkori
Esztergomnak. Itt épült fel a középkori bazilika a
Boldogasszony
és Szent Adalbert tiszteletére. A majdnem másfél évszázados
török uralom kevés emléket hagyott a középkori Esztergomból.
A maradványokat folyamatos ásatások tárják fel.
Az esztergomi bazilika, az ország főtemploma 1802-1869 között
épült fel, klasszicista stílusban. Ez Magyarország legnagyobb
temploma, méretei Rómában, a Szent Péter-bazilika márványpadlóján is fel vannak tüntetve. Kriptájában több érsek sírköve látható a középkorból. A helyben is kapható ismertetővel érdemes végigjárni a hatalmas templomot, ahol az ország leggazdagabb egyházi kincstára is látható.
Mivel a búcsújáráshoz hozzátartozik a Kálvária-járás, a zarándokok rendszerint felkeresik a város fölé magasodó Tamás-
hegyen a Kálvária hármas kőkeresztjét. Mögötte a nevezetes,
angliai
Canterbury Szent Tamás vértanú püspök középkori kultuszát ma
is ápoló kápolna.
A Várhegy alatt található a Prímási Palota, mellette a
Keresztény
Múzeum, amelynek gyűjteménye különösen gazdag a középkori
magyar festészet emlékeiben.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 63-64.old.)
|
Esztergomi Főszékesegyház
2500 Esztergom
Szent István tér 1.
Levélcím: Pf.:133.
Tel.: 33/403-354
Email:basilica@vnet.hu
|
A kép forrása: Jordanszky Elek: A Magyar Országban 'saz ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária Kegyelem' képeinek rövid leírása. Posonban, 1836.152.old.
Meghatódott lélekkel lépek, Szűzanyám, ősi szentélyedbe, melyet elődeink buzgósága és a Te szüntelenül tapasztalt közbenjárásod szentelt meg.
Magyar édesanyák és hitvesek könnyei hullottak itt évszázadokon át, valahányszor veszélyben lévő gyermekeikért és rabságba hurcolt szeretteikért hozzád könyörgtek. Te erőt és vígasztalást adtál nekik. Itt zengett hálaéneket szent Fiadnak és neked Sobieski Hános győztes sergével és a magyar szabadságért küzdő Rákóczi Ferenc.
Bizalommal terjesztem eléd most én is minden kérésemet. Légy szószólóm az égben annál, akit a földön karjaidban hordoztál. Járj közben isteni Fiadnál. Kérd, hogy amint itt, az ősi kegyképen áldásra emeli gyermeki kezét, úgy terjessze az égből hathatós jobbját mindmyájunkra. Árassza el kegyelmével családjainkat és édes hazánkat, hogy az istenszeretet töltsön el bennünket. Állandóan érezzük testi-lelki jótéteményeit és őseink hálás lelkületével hűségesek maradjunk hozzá és tehozzád, áldott Nagyasszonyunk. Ámen.
Üdvözlégy Mária...
Esztergom-vári Szűzanya,
Magyarok Nagyasszonya,
könyörögj érettünk!
|
