Képek és beszámoló a csanádapácai zarándokok békéscsabai fogadásáról
2007. április 30.
Emelkedett lelkülettel, ujjongó szívvel vártuk, hogy a Joó Balázs csanádapácai plébános vezette zarándokok iskolánkba érkezzenek. Mi első ízben lehettünk részesei a feltámadási jelvény fogadásának, ezért még jobban átjárta szívünket a gondolat, hogy majd a somlói hegyek nyergében, a Hármas-halom oltárnál lélekben mi is ott lehetünk, ahol Pünkösdkor megjelenik a "nemzet lelke", mert ahova ez a kereszt tart, az
a magyar búcsúk búcsúja, a hitben megvalósuló összetartozás ünnepe, az ember ünnepe. Ez a megtisztító, irányt mutató minden fontos értéket kijelölő út. A 12 csillagkoszorús Mária minden embert magához ölelő szeretét éreztük, mely segít abban, hogy nagy bajban levő nemzetünk a
jövőre reménységgel gondolhasson. A kereszt alatt azért imádkoztunk, hogy megmaradjunk őseink szent hitében és erejében.
A Csanádapácáról érkező keresztet iskolánk bejáratánál a békéscsabai Belvárosi plébános, Kovács Péter Atya, dr. Tóth János a KÉSZ békéscsabai szerveztének elnöke és Caimacan Klára, az iskola igazgatója fogadta, az iskola aulájában pedig közel 100 vendég örömére
érkeztek meg a zarándokok. A Boldogasszony anyánk és a Himnusz eléneklése után Joó Balázs ismertette a Feltámadási menet történetét. Ezt követően Dr. Tóth János mondott köszöntőt, majd Bartók és Chopin zongoraműveket és egy Babits verset hallgattunk meg. (Turóczy Olga zongorázott, Braunné Fodor Zsuzsanna szavalt.) Közösen énekeltük a Szállj, dalom, szállj .... című Sillye dalt.
Végül a Székely himnusz hangzott el.
Köszönjünk a kezdeményezőkenek és szervezőknek, hogy ezzel a boldogabb magyar eljövendő reményével töltekezhettünk.