Felvidéken haladt át a Szárnyas Kereszt

     A szárnyas kereszt érkezése nagy esemény számunkra. Egy évben egyszer adatik meg, hogy eljöjjön hozzánk. De akkor nem jön üres kézzel. Szeretetet, békét, reményt hoz magával, alkot maga körül.
     Sátoraljaújhely és Királyhelmec között körülbelül 30 km a távolság, és a két helység között egy határ húzódik, az országokat elválaszthatja, de a nemzetet nem. Az újhelyről érkező Mezősi László egy karosi zarándoktársával érkezett, a célt már jól tudta. Úgy alakult, hogy április 20.-án 4 órakor városunkban Mátyás király királlyá választásának 550. évét ünnepelhettük meg. Az Úr akarhatja ezt így (2006-ban a városháza közgyűlését megszakítva vonultunk be a szárnyas kereszttel a város elöljáróihoz), és hála legyen neki érte. Az épületben félkört formálva várakoztunk, mikor is az újhelyi zarándok Rákóczi öltözetben, kezében a feltámadási jelképpel belépett az ajtón. Nagyon jó és egyedi légkör alakult ki a nem mindennapi jelenség láttára. Az előadóteremben kezdetét vette az ünnepség. Az átvétel után a színpad mellé díszőrségbe állított kereszt az előadásokat követve a középpontba lépett. Szívhez szóló szavakat halhattunk a pozsonyi nagykövettől, a kassai konzultól valamint az esperes úrtól, aki a szárnyas kereszt által áldást adott ránk.
     "Módosítanám a mondást: ünnepeiről ismerni meg az embert."
     A piros-fehér-zöld színekbe öltözött kereszt előtt a Himnuszt és a Székely Himnuszt énekelve egyesült szíveinkben a nemzeti öntudat. Így járulhattunk hozzá az ünnepi asztalhoz. A bőség asztala köré gyűlve a pohárköszöntő beszédben buzdító szavak erősítették lelkünket. A pohárkoccanások után jókedvű beszélgetések mellett fogyasztottuk el vacsoránkat. A barátság hangjától volt hangos a terem. Én egyetlen fiatalként is úgy éreztem, senki sem idegen.
     Másnap reggel 9-re a naplóba is bekerültek az előző napi események memoárjai, így indulhattunk is két autóval a határ felé Nagyszelmencre. A templom előtt sorban állva harangok üdvözöltek minket élünkön a Feltámadási Jelképpel. Az oltár előtt 3 hajlással adva tiszteletet majd továbbadva a dobóruszkai és szelmenci híveknek és képviselőknek folytatta útját a szárnyas kereszt. A 3 felekezet egyházi vezetői intéztek beszédet az egybegyűltekhez. A görög katolikus atya szavaiból idéznék:
     "Nézz fel a keresztre, akármilyen terhed is van. Ebben győzz!"
     Ahogy a polgármestertől hallhattuk, nagyon jó látni, hogy ily csodás színekbe öltöztettük ezt a keresztet, hogy ilyen nagy összefogásra vagyunk képesek.
     Mi, Királyhelmeciek még a határig vezető 500 méteren elkísértük a helyieket. Tőlük a határ túloldalán állva búcsúztunk. Még egy utolsó pillantás, a különálló kapuk között, ott magaslik és loboghatnak a szélben a szalagok. Pár perc múlva megfordultam, de már nem láttam színeit. Jött és elment, de ittlétekor valamit ránk hagyott, valamit nekünk adott. Már rajtunk múlik, mit kezdünk a nekünk adott talentumokkal.