Idén harmadik alkalommal kapcsolódtunk a Feltámadási menetbe. Határmenti település lévén, hagyományosan az Ipoly két oldalán lévő Felvidéki és anyaországi települések összetartozását szeretnénk megmutatni, és erősíteni az évről -évre tovább szövődő személyes kapcsolatokon keresztül is.
Mi gyalogosan járjuk be a nekünk kiszabott kb. 30 km-es távolságot, s e zarándokút történései mindannyiunk számára óriási élményt jelentenek.
Idén 53-an indultunk útnak, melyben 10 fő a szécsényiek képviseletében jött velünk, mivel az Ipoly áradása miatt az ideiglenes hídakon átkelni nem lehetett. Óriási öröm és büszkeség volt számunkra, hogy 14 fiatal a helyi gimnáziumból is velünk tartott, Ipolyvarbóból pedig -a polgármester úr jóvoltából további gyerekek csatlakoztak hozzánk.
Utunkon imádkozva, énekelve próbáltuk megmutatni hitünket, összetartozásunkat, és kérni a Szűzanya segítségét nemzetünk sorsának jobbra fordításáért.
Jó hangulatú, fáradtságos utunkat néhány képpel is szeretnénk illusztrálni.

Utunk szellemiségét jól tükrözi a szécsényi KÉSZ csoport köszöntése: Sajnos Szécsény az eredeti tervnek megfelelően nem tudott bekapcsolódni a Feltámadási Menetbe - ezért vagyunk elsősorban itt.
De a zarándoklat nemcsak megszentelt vonulás, hanem alkalom is a személyes találkozásokra. Ezért azt tettük amit József Attila A számokról c. versében olyan szépen megfogalmazott:
"Vegyetek erőt magatokon,
s legelőször is a legegyszerűbb dologhoz lássatok:
adódjatok össze!
hogy roppant módon felnövekedvén,
az Istent is, aki végtelenség,
valahogyan megközelítsétek"
A nógrádiak szeretnek zarándokolni, de ez a Feltámadási menet mégis más: mert testvér a testvérért, magyar a magyarért, építő szándékkal járja ezt a szívet rajzoló utat, megfogadva az evangéliumai tanítást: "egymás terhét hordozzátok".
Azt a vágyat visszük a szívünkben, hogy eltűnik a cinikus gondolkodás, általunk is megerősödik a jóság, megszilárdul kötődésünk családjainkban, nemzetünkhöz, múltunkhoz, Istenünkhöz, s egy testvériesebb magyarság jön létre.
A jövőre nézve olyan vezetőkért imádkozunk, akik ezer évben tudnak gondolkodni nem négy évben. Reménnyel, hittel teli nemzetet szeretnénk.
Köszönet azoknak akik velünk együtt lelkesednek és, hogy együtt járjuk ezt a zarándokutat.