Holics

     A kegyhely a Morva folyó keleti partján található, a Holič nevű városkában. Eredetileg vízvár volt itt. II. Endre adománylevelében possessio Wyvar=Újvár néven szerepel (1234). A 16. században a várat átépítették reneszánsz erőddé, szögletbástyákkal. Maga a váruradalom 1386-ban a Ctiboroké volt, majd a Czober családhoz került.
    1736-ban a holicsi uradalmat megvásárolta Lotharingiai Ferenc, Mária Terézia királynó férje, és városi jogokkal ruházta föl a községet. Építésze a várat kastéllyá alakította át, a városkához „csatolta" azaz négysoros sétánnyal fűzte össze (alea). A városi utca és a fasor találkozásánál az egyik oldalon fölépítette a majolikagyárat, a másik oldalon a kapucinusok kolostorát és templomát, noha a városkának már volt plébániája. Ennek ellenére az uralkodóház szolgálatára a Habsburgok kedvelt bécsi kapucinusai közül települtek át Holicsra.
     Ez a kapucinus templom barokk-klasszicista stílű. Eredetileg Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelték föl, de később, 1786 után Szent Mártont jelölték védőszentként. A templomhajó téglalap alakú, a szentély (presbitérium) négyzet formájú. Ehhez csatlakoznak a sekrestye, a gyóntatóterem, a kápolna a hajóbenyílással, félkörös zárással. A templomban ma is megvan még az eredeti barokk klasszicista berendezés: három oltár oszlopos megoldással építve, keresztkút, szószék, a kápolnában a Fájdalmas Szűz oltára. A templom belseje is teljesen kapucinus légkört lehelt: fehér meszelésű falak, sötéttel színezett bútorok jellemezték. A kapucinus lelkiségnek ezek a jelei. Később a berendezést átfestették. Így művészi értékéből sokat vesztett. Az eredeti oltárképek, a bécsi Millerdorfer J. festményei ismeretlen helyre kerültek. Elveszett a húsvéti szentsír is, Shamant J.J. császári festő műve, ki a holicsi kastélyt és a sasvári kegytemplomot is festette.
     A legértékesebb művészi alkotás itt a mellékkápolnában a Fájdalmas Szűz (Pieta) szoborcsoportja, oltár baldachinja alatt nehéz drapériával díszítve.
     A szoborcsoport eredeti helye az ausztriai Bruck a.d. Leitha. Jordánszky Elek szerint ez a kegyszobor 1683-1782 között a brucki augusztiniánus templomban volt a búcsús tisztelet tárgya. Amikor II. József, egyházüldöző császár-király eltörölte az Ágoston-rendi kolostorokat, ezek templomát is bezáratta. A Fájdalmas Szűz szoborfaragványát ekkor Reindler Polyxona özvegy árverésen megvette magának és házában helyezte el, ahol az ájtatos hívek búcsús áhítatukat folytatták, összegyülekezve és kérve a Fájdalmas Szűzanya pártfogását. Az özvegy fia azonban, bizonyos Dezső nevű kapucinus atya, aki ekkor Holicsban volt káplán, édesanyjától elkönyörögte a kegyszobrot, és Holicsra szállíttatta a 18. század végén.
     Ez a barokk faragvány később polikrómozva lett a 19. században. A Pieták (Fájdalmas Szűz-szobrok) kedvelt formáját ábrázolja. Mária a kereszt alatt ülve ölében tartja fiát. Hagyományos öltözete befedi egész termetét, vállán palást omlik alá. Krisztus holtteste egész terhével Mária térdein tehetetlen ernyedtségben, alácsüngő jobb karral. Mária jobb karja viszont Krisztus lehanyatló fejét tartja, és fölé hajolva szomorúan nézi`arcát. A kegyszobor egész látványa és a még fiatalnak ábrázolt Mária arckifejezése elénk tárja a tragédia nagyságát. A pillanat keservét, amikor ölébe helyezték a keresztről levett Jézus holttestét, hogy végbúcsút. végyen tőle. A kifejezett alapélmény mégsem a kétségbeesett drámai fájdalom, hanem a csendes, belső bánat, az anya gyásza s egyben szeretete, mely szívét eltöltötte, és túlcsordult. A szorász a közép-európai hagyományokra támaszkodva a Pietának ezt a keresztény anyai, méltóságos anyai fájdalmát tárja elénk. Mind a két testnek hozzáillő arányokat adott. Krisztus ruhátlan testét nem telítette a naturális kínok jegyeivel. Krisztus arcán a halál utáni béke tükröződik. Mária nagy fájdalma nem torzító. Mária öltözete is előkelően finom. Elfödi testét, de mutatja báját, főként a keze és lába tartásában, ami a szoboregyüttes egészének fő alkotó része. A drapéria szabadon alácsüngő részei, ahol nem érintik Mária ruháját igen finoman érvényesülnek.
     A holicsi Pieta szépségét méginkább emeli az aranykorona, mely Jézus és a Szűzanya fején van. Kidomborítja ugyanis a két szenvedő fájdalmát és a földfeletti királyi méltóságát.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 126-127.old.)

Holics

Holíč

Fájdalmas Anya búcsújáró helye