Kisboldogasszony

Kleinfrauenhaid

Boldogasszony búcsújáró helye
     Az 53-as jelzésű út mentén lévő kis falut írásos emlékek említik először, 1299-ben.
     A Mária mennybevitelének szentelt katolikus plébánia- és búcsújárótemplomot a falunál korábban, 1261-ben említi írásos adat. Mai megjelenését a XVII. és XVIII. században nyerte. A törökök által megrongált templomot herceg Esterházy Pál építtette újjá, késő barokk stílusban. A torony és az oromzatos homlokzat 1778-ban épült hozzá.A Mária mennybevitelének szentelt A templom mai formájában egyhajós, oromfalas homlokzata előtti nyugati toronnyal, félköríves záródású szentéllyel, két oldalkápolnával. A déli oldalhoz kapcsolódó Xavéri Szent Ferenc-kápolna 1694-ben, az északi oldali családi mauzóleum a XIX. század második felében épült. A főoltáron látható kegykép, a „Fekete-Madonna", hátlapján az 1461-es évszám olvasható ugyan, de valószínűleg csak a XVII. században készült. Az Esterházyak tulajdonában volt ugyanis, ide ajándékozással került a fraknói várból. A mellékoltárok olajfestményei Dorffmaister István alkotásai 1784-ből. A festményeket 1963-ban restaurálták.A Mária mennybevitelének szentelt A templom körüli temető kerítésfalában három kis kápolna látható. Az egyik szoborfülkéjében Mater Dolorosa faszobra áll, középen fesziilettel. A temető nyugati kapuja a templommal azonos korú.
    Az egyszerű, téglalap alaprajzú temetőkápolna román alapokon épült, korai gótikus volt. Mai megjele nése barokk, amit az 1718-as helyreállításnál kapott. A későbbi években is többször felújították, de ezek a munkálatok csak rontottak megjelenésén. (Forrás: Németh Adél: Burgenland. Panoráma Regionális Útikönyvek. Panoráma, Budapest, 2003. 138.old.)
A kegykép

     Hodigitria, prototípusa a czestochowai kegykép.
     A török által 1683-ban elpusztított középkori templomot Esterházy Pál nádor a saját birtokán helyreállíttatta, s ott helyeztette el a fraknói várból származó ikont, amely csakhamar népszerű búcsújáróhellyé vált. Az ikon a XVII. században készült, és egy 1461-es évszámmal jelzett előképet feltételez. Az Istenanya és Gyermeke fején barokk korona.

(Forrás: Dr.Szilárdfy Zoltán: A magyarországi kegyképek és -szobrok tipológiája és jelentése. in:Barna Gábor - Bálint Sándor: Búcsújáró magyarok. Szent István Társulat, Budapest, 1994. 331.old.)

A kép forrása: Esterházy Pál: Az egész világon levő csudálatos Boldogságos Szűz képeinek rövideden föl tet eredeti. 1690.
A kegytemplom
Fotó: Nagy Zoltán
A kisboldogasszonyi templom
Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán
A temetőkápolna
Fotó: Nagy Géza
A szentély

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Géza

Fotó: Nagy Géza
Mennyezetfreskók
Fotó:
Mária mennybemenetele

Fotó: Nagy Zoltán
A hegyi beszéd
Fotó: Nagy Géza

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Géza
A főoltár
Fotó: Nagy Zoltán
Szent József

Fotó: Nagy Zoltán
Szent Anna harmad-
magával
Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán
Nepomuki Szent János
Fotó: Nagy Zoltán
Xavéri Szent Ferenc

Fotó: Nagy Géza

Fotó: Nagy Géza
A Szent Család
Fotó: Nagy Géza


Vissza a kezdő oldalra