Az 53-as jelzésű út mentén lévő kis falut írásos emlékek említik
először, 1299-ben.
A Mária mennybevitelének szentelt katolikus plébánia- és búcsújárótemplomot a falunál
korábban, 1261-ben említi írásos adat. Mai megjelenését a
XVII. és XVIII. században nyerte. A törökök által megrongált
templomot herceg Esterházy Pál építtette újjá, késő barokk
stílusban. A torony és az oromzatos homlokzat 1778-ban épült
hozzá.A Mária
mennybevitelének szentelt
A templom mai formájában egyhajós, oromfalas
homlokzata előtti nyugati toronnyal, félköríves záródású szentéllyel, két
oldalkápolnával. A déli oldalhoz kapcsolódó Xavéri Szent Ferenc-kápolna 1694-ben, az északi
oldali családi mauzóleum a
XIX. század második felében épült.
A főoltáron látható kegykép, a „Fekete-Madonna",
hátlapján az 1461-es évszám
olvasható ugyan, de valószínűleg csak a XVII.
században készült. Az Esterházyak tulajdonában volt ugyanis, ide ajándékozással került a
fraknói várból. A mellékoltárok olajfestményei Dorffmaister István alkotásai
1784-ből. A festményeket 1963-ban restaurálták.A Mária
mennybevitelének szentelt
A templom körüli temető kerítésfalában három kis
kápolna látható. Az egyik szoborfülkéjében Mater Dolorosa
faszobra áll, középen fesziilettel. A temető nyugati kapuja a
templommal azonos korú.
Az egyszerű, téglalap alaprajzú temetőkápolna
román alapokon épült, korai gótikus volt. Mai
megjele nése barokk, amit az 1718-as
helyreállításnál kapott. A későbbi
években is többször felújították, de ezek a munkálatok
csak rontottak megjelenésén.
(Forrás: Németh Adél: Burgenland. Panoráma Regionális Útikönyvek. Panoráma, Budapest, 2003. 138.old.)
|
|
Hodigitria, prototípusa a czestochowai
kegykép.
A török által 1683-ban elpusztított
középkori templomot Esterházy Pál
nádor a saját birtokán helyreállíttatta,
s ott helyeztette el a fraknói várból
származó ikont, amely csakhamar
népszerű búcsújáróhellyé vált.
Az ikon a XVII. században készült,
és egy 1461-es évszámmal jelzett
előképet feltételez. Az Istenanya és
Gyermeke fején barokk korona.
(Forrás: Dr.Szilárdfy Zoltán: A magyarországi kegyképek és -szobrok tipológiája és jelentése. in:Barna Gábor - Bálint Sándor: Búcsújáró magyarok. Szent István Társulat, Budapest, 1994. 331.old.)
|
|
A kép forrása: Esterházy Pál: Az egész világon levő csudálatos Boldogságos Szűz képeinek rövideden föl tet eredeti. 1690.
|
