Lendva

     1690-ben, Nagykanizsa várának a törököktől való visszafoglalása után vidékünkön kezdtek épülni a katolikus vallást feltüntető emlékek: kápolnák, szobrok, útmenti keresztek.
    A lendvahegyi Csonkadomb (népiesen Csukadomb) tetejére a Gludovacz család 1728-ban a Szentháromság tiszteletére építtette a jelenlegi kápolnát. Dr. Ivan Zelko történész véleménye szerint e helyen már előbb is volt egy kápolnaszerű épület. A kápolna építészeti szemponthól egyszerű épület. A nevezetessége azonban abban van, hogy Hadik Mihály lendvai várkapitány múmiája van a kápolnában. Hadik 1603-ban a lendvai várnak a törökök általi támadása sarán veszett el.
     A kápolna oltár alatti részében van egy kisebb sírbolt, amelybe először Hadik Mihály múmiáját helyezték el 1733-ban. Később a múmia a kápolnába, a falba vésett üregbe került.
     1840-ben Jodolka Teréz és 1843-ban Pöszér Ferenc uradalmi tiszttartó az alapítványi adakozásuk elismeréséül a sírboltba lettek örök nyugalomra helyezve. Jelenleg a lendvai Hajós család temetkezési helye, amelyre 1912-ben kaptak jogot a kápolna javára tett alapítványok alapján.
     A kápolnában évi búcsúmisék vannak. A hívók összesen 11 alapítványt tettek a kápolna szentmiséire, amelyeket február 16-a körül, a Szentháromság napján (májusban) és Szent Mihály napja körül, szeptember hónapban kell megtartani.
     A szombathelyi püspöki határozattal 1916 október 31-én elrendelték, hogy a tizenegy alapítványi misét felosztva a három említett napon kell megtartani.
     Alsólendva nagyközség elöljárósága 1914-ben a Szentháromság-kápolnában nyugvó Hadik Mihály emlékezetére és lelki üdvéért alapítványt tett a célból, hogy évente egyszer a lendvai plébániatemplomban Szent Mihály napja körül a mindenkori plébánosok szentmisét mondjanak.
     A kápolna épületét többször is javították, de megőrizték eredeti formájában. A háború végén 1945-ben több ágyúlövés érte, mert ezen a meredek dombon volt az orosz hadsereg ágyú lövészállása. A német hadsereg pedig a Stridói magaslatról lőtte a Szentháromság-kápolna körüli orosz állásokat. A kápolnában évenként kétszer van mise, a Szentháromság napján (május utolsó vasárnapján) és szeptember első vasárnapján, az angyaloki búcsún.
     A kápolna körül van a legrégibb lendvai temető, ahová már a tizenötödik században kezdték a lendvai polgárokat temetni.
     A kápolnával szemben van a Szent Anna-szobor, amelynek felállítási ideje ismeretlen. A szobor fenntartására 1845-ben alapítványt tett Tarnóczy Antalné, Gyurka Anna, császári és királyi kapitány özvegye. Jelenleg a szobron semmilyen felirat és évszám sincs.
     A Lendva-hegyen a mostani Stihec vendéglő előtt volt egy szobor, amelyet népiesen „kukorcoló szentnek" neveztek. Ezt a szobrot 1780 táján Jodolka Teréz emeltette. A szobrot a vendéglő megnyitása után eltávolították.
     Az újtamási hegy fordulatán a két út elágazásánál van egy kőkereszt, amelyet alapítványból emeltetett Tóth Mihály és neje, Vida Judit 1800-ban. A keresztet többször is javították, és az eredeti feliratból nem maradt meg semmi. Jelenleg a kereszten egy kicsi réztábla van, amelyen szlovén nyelvű felirat olvasható:
     Postavljeno 1958 (felállítva)
     Obnovljeno 1990 (felújítva)
     Az a felirat, hogy Postavljeno (magyarul: felállítva), egyáltalán nem felel meg a valóságnak, hiszen a keresztfelállítás éve 1800, amit világosan bizonyít az alapítványi levél is. A Stimec-háznál van az 1977-ben felállított kőkereszt, amelyet a radamosi Kalamár, a göntérházi Furján és Gerencsér családok állíttattak. Ezen a helyen volt egy régi kőkereszt, amelyet 1879ben állíttatott egy Kranyec nevű szőlősgazda. A kereszt annyira tönkrement, hogy már javítani nem lehetett, ezért helyébe a fent említett évben újat emeltek.
     A cserhegyi szőlőbirtokosok az út mellett, a Basa-háznál alapítványból Gazdag János, Cser István és Gazdag István megbízottak 1859-ben egy fakeresztet állíttattak. A kereszt akkor dél felé volt fordítva.
     A jelenlegi kőkeresztet a Basa család kezdeményezésére építtették 1979-ben, és akkor a keresztet észak-nyugat felé fordították az új aszfaltos út miatt. A kereszten az évszámon kívül más felirat nincs.
     Ugyancsak a Cserhegyi út mellett, ahol az út a Bakó nevű hegy felé ágazik, van egy kőkereszt. E helyen előbb fakereszt volt, amelyet Raj József hosszúfalusi lakos állíttatott alapítványból 1914-ben. E fakereszt helyére állították a jelenlegi kőkeresztet 1986-ban szlovén nyelvű felirattal: „ob- novili vascani goric 1986".
     A hegyen a lendvai tűzoltószertár felett, az úgynevezett Újhegy-szőlők alatti út mentén egy szoborszerű, téglaemlékmű van, amely századunk elején épült. Volt rajta magyar nyelvű felirat, amelyet azonban az új terület tulajdonos a felújítás alkalmával eltávolított. Az emlékmű szembenéző oldalán Jézus, a bal oldalán Szent József, a jobb oldalán Mária képe van. Jelenleg a felújítás után nincs rajta sem felirat, sem évszám.

(Forrás: Varga Sándor: A lendvai plébániatemplom történetéből Hazánk, Györ, 1992. 41-44. old.)