A kegyhely a Mária Zarándokúton található Lőrinci Szent Anna búcsújáróhelye Heves megyében, a Váci egyházmegye területén lévő kegyhely     Szent Anna asszony emlékét az ószövetség távoli világából a szent hagyomány őrizte meg számunkra. Az egyház által hivatalosnak, kánoninak elfogadott evangéliumokban Szent Anna neve nem fordul elő, de az apokrif evangéliumban és a hagyományokban szerepel. "Anna" azt jelenti héberül: "kegyelem". Valóban Szent Anna jelenti nekünk az újszövetségi értelemben vett kegyelem első megcsillanását. Tőle veszi kezdetét a kegyelmek anyja Mária. Szent Anna a szeplőtelenül fogantatott Szűz Mária édesanyja.      Az ún. Jakab-féle ősevangélium amely majdnem egyidős az evangéliumokkal elbeszéli, hogy Anna férje Jeruzsálemben áldozatot mutatott be. Egy Ruben törzsbeli útjába állt; nincs itt helye, mivel magtalan. Az ószövetségi nép jól tudta, hogy a gyermek Isten ajándéka, s ezért büntetésnek, nagy szégyennek tartotta, ha valakinek gyermektelen volt a házasélete. Joakim erre visszavonult a pusztába nyájához, böjtölt és imádkozott, hogy Isten hallgassa meg kérését. Ugyanakkor Anna siratta meddőségét és fogadalmat tett, hogy ha Isten meghallgatja, születendő gyermekét a templom szolgálatára szenteli. A sok böjtölés és imádság után Isten meghallgatta: angyal jelentette neki is, férjének is, hogy elveszi tőlük a meddőség szomorúságát és szégyenét. A két jámbor szülő aztán kis lányuknak a Mária nevet adta és fogadalmukhoz híven három éves korában a templomnak ajánlották föl.      Kezdettől tisztelettel olvasták a keresztények azon iratokat, melyek Szent Annáról és leányáról megemlékeztek Jakab ősevangéliumát is. Ez az irat a II. században keletkezett, talán már Szent Justinus (100-165.) is használta. A keresztény vallásosságot elmélyítő irat igen elterjedt volt. A leírt eseményeket a keresztény korok művészete gyakran használta, a népi vallásosság forrásként is alkalmazta. Római Katolikus Plébánia 3021 Lőrinci, Szabadság tér 1. Telefon: 37/388-128 Imádság Szent Annához "Szent Anna! Máriának Szülője, gyámola, Feléd száll az anyáknak Kérése, óhaja. A kit követniök kell, Te vagy a példakép, Óh áldd meg gyermekökkel Az anyák seregét. Kérj mennyben szent kegyelmet, - Ha kéred megleszen -, Hogy éljen minden gyermek Szentül, erényesen. Lőrinczi-i dicsőséges Szent Anna, könyörögj érettünk most és halálunk óráján! Amen." Képek a plébániatemplomról: A Lőrinci Római Katolikus Egyházközség szeretettel várja Önt 2005. július 24-én, vasárnap, a lőrinci Szent Anna kápolnához! Az ünnepi szentmisére 1/2 10-kor indulunk, körmenetben, a plébániatemplomtól a kápolnához, 10 órakor kezdődik a kápolnánál. Az ünnepi szentmisét celebrálja: Hernádi László esperes, újszászi plébános. A BÚCSÚ MISERENDJE: Július 23 szombat: este 6 óra Július 24. vasárnap: reggel 7 óra, 8 óra Ünnepi szentmise: 10 óra

A kápolna 1723-ban épült fel, de csak 1725-ben lett felszentelve. Megépüléséről többféle legenda is tanúskodik. Ezek a történetek az 1722-es zagyvai árvízhez és az 1723-as kolerajárványhoz kapcsolódnak. Valószínűleg mind a két esemény összefügg a búcsújáró hely keletkezésével.      Az egyik történet szerint egy Braxatoris nevű pesti sörgyáros a Felvidék felé utazott szekerével, azonban a megáradt Zagyván lezúduló víz kiöntött és napokig egy kis dombocskára kényszerítette az urat, aki ott ijedtében fogadalmat tett egy kápolna megépítésére…      Más adatok alapján egy Král Vid nevezetű serfőző építtette a kápolnát az 1722-es pestisjárvány megszűntének emlékére. A harmadik legenda egy zagyvarónai birtokos kisfiáról szól, aki egy teknőben csónakázott a Zagyván, majd egy hirtelen felhőszakadás miatt elsodorta az ár. A gyermek csodával határos módon élve vetődött a partra Lőrinci határában, ahol az édesapja hálából egy kápolnát építtetett…      Az idők folyamán a kis kápolna országosan ismert búcsújáró hely lett. Eleinte július 26-án, Szt. Anna neve napját, később a névnapot követő vasárnapot a kápolna körül virrasztással, imádkozva várta a sokszor messziről, gyalogosan érkezett zarándoksereg. A búcsús árusok száma egyre nőtt és a 30-as években elején már sátraikkal alig fértek a kápolna körül; ezért előbb a Libapástra, majd a lőrinci futballpályára lettek irányítva. A lőrinci Szent Anna búcsúról a Váci Egyházmegye által 1854-ben kiadott okirat 1783./1854. Roskoványi Ágoston Isten & az Apostoli Szentszék kegyelméből váci püspök, a filozófia és a szentséges teológia tápláló tudományának doktora, a pesti és a prágai egyetemen a teológiai kar rendes tagja Mindenki tudomására hozzuk, hogy a boldog emlékezetű XVI. Gergely pápának 1834. December 19-én kiadott és az Ordináriátus tekintélyével elismert Apostoli Leirata szerint az összes, mindkét nembeli, igazán bűnbánó hívőnek, akik, miután meggyóntak és a Szentáldozásból erőt merítettek, a Lőrinciben levő kápolnát Szent Anna ünnepén vagy annak Nyolcadán az első vesperától az illető nap napnyugtáig minden egyes évben jámborul meglátogatták és ott a Keresztény Fejedelmek egyetértéséért, az eretnekség kiirtásáért és az Anyaszentegyház fölmagasztalásáért Isten elébe kegyes imákat ontottak, minden időkre teljes búcsú engedélyeztetett. Kelt Vácott, augusztus ötödik napján, az Úr ezernyolcszászázötvennegyedik esztendejében. Ágoston (Latinból fordította: Tokodi Péter) Roskoványi Ágoston váci püspök 1854. augusztus 5-én keltezett levelében búcsújáró hellyé nyilvánította a lőrinci Szent Anna kápolnát. Az okirat alapján XVI. Gergely pápa 1894. december 19-én kiadott apostoli leiratának megfelelően: Lőrinciben a Szent Anna teljes búcsú elnyerésének feltételei: 1. Szentgyónás és szentáldozás. 2. Szent Anna ünnepén, vagy az azt követő nyolc napon (nyolcadon) belül a hajnali első mise (vespera) és napnyugta között meg kell látogatni a kápolnát és ott az egyetértésért, az eretnekség ellen, Isten fölmagasztalásáért kell imádkozni. Szent Annával kapcsolatos fogadalmak Lőrinciben     A lőrinci Sz. József 1941-46 között katona volt, majd hadifogságba került. A felesége Sz. Anna és családja felajánlást tettek: amennyiben a férj életben hazatér, akkor a Szent Anna kápolnát és környezetét felújítják. A férj hazaérkezett, ezért fogadalmukat betartva 1949-1950-ben a munkálatokat elvégezték.      Ágó Lajos 1945. júniusának közepén Németországban fogságba került lőrinci és zagyvaszántói katonatársaival. Az éhező foglyok az amerikai övezetben romot takarítottak. A fogságban hiányos élelmezés miatt napi 30-40 ember halt meg. Az éhínség alatt kérték Szent Anna közbenjárását és fogadalmat tettek: amennyiben egészségesen hazatérnek lobogót készíttetnek. 1946 áprilisában szabadultak, amit Szent Anna közbenjárásának tudták be. Ágó Mihályné Ludányi Mária és fia a lobogókat elkészítette 1948-ban. Ez a két lobogó még ma is megvan.

Képek a 2004. évi Szent Anna búcsúról: