A Bistricai Szűzanya fogadalmi szobra a 15. századból
származik, a fekete Madonna sorozathoz tartozik, annak
ellenére, hogy a restaurálás során kiderült, hogy fekete
színe nem eredeti. A Bistricai Szűzanya késő gótikus fa
szobra a népből származó mester munkája. A szobor
kifejező ereje nem a művészi kidolgozásban van, hanem
magában a vallási és nemzeti jelentőségben. A szobor első
helye 1499-ben Vinski Vrh volt, az ős-szentély, majd
1545-ben Marija Bistricai plébánia templomában elásták,
1588-ban találják meg; ismét feledésbe merül és
befalazzák, másodszor 1685-ben találják meg.
A szobor vándorlása, rejtegetése és kétszeri fellelése
annak csodatevő erejébe vetett hitet ébresztettek. A
bistricai Boldogasszony a keresztények vigasztalója volt a
török veszedelem idejében, segítőtárs az Első és Második
világháborúban, valamint a Honvédő háborúban.
Betegek gyógyítója, bűnösök oltalmazója, szomorúak
vigasztalója, keresztények segítője, Bistricai Szűzanya,
imádkozzál érettünk!
(Forrás: Dr.Zvonimir Kurečić: Bisztricai Szűzanya. Zagráb 2004.)
|
|
Ima a Bistricai Szűzanyához
Bistricai Szűzanya, te anyai jóságoddal a mi horvát
Zagorjénkban választottál magadnak helyet, amelyet
rólad Marija Bistricának neveznek. Megtisztelik itt
csodatevő személyedet. Ez itt a te szentélyed, ahol gyermekeidet elhalmozod kegyeiddel. Itt gyógyítod a földön
szenvedők lelki és testi sebeit és teljesíted azok kívánságát,
akik hozzád bizton folyamodnak. Te vagy az, aki ismered
minden lelki és testi szükségletemet. Hozzád, mint Isten
anyjához és mint anyámhoz jövök, hogy szívemet feltárjam
és kívánságomat elmondjam. Isten anyja és anyám, te
jóságos Szűz, ki soha senkit nem utasítottál el, légy
könyörületes és hallgass meg engem. Ámen.
(Forrás: Dr.Zvonimir Kurečić: Bisztricai Szűzanya. Zágráb 2004.)
Dr.Zvonimir Kurečić: Bisztricai Szűzanya. Zágráb 2004.
|