Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében

 (Veritas Könyvkiadó, Budapest, 1944, 12-14.old.)

MÁTRAVEREBÉLY
    A kolostor és a hegyek csöndje, a paraszti munka kemény áhítata fogad a verebélyi Szentkúton bennünket. Hétköznap jöttünk ide, gondolkodhatunk eleget. A templom előtt ülünk. Jól esik nemes vonalaiban és díszleteiben: a hegyekben és erdőkben gyönyörködnünk. E misztikus hangulatért még az új freskók mézes-mázos ürességét is elnézzük. Azt hisszük pedig, hogy éppen ilyen helyeken kellene a legnagyobb művészi teljesítményeknek megvalósulniok, hogy szépségüket a kegyhely jámbor tekintélye megszentelje a hívek előtt. Ülünk a templom előtt és a Hungaria Franciscana képeit idéz- getjük magunkban.
    Látjuk a középkort, amikor a barátok a magyar néplélek nevelése mellett missziós területeken is küzdenek. Térítgetik a pogány kunokat és a tartományokban élő szakadárokat és eretnekeket. Látjuk a török időket, amikor a barátok magától értetődő természetességgel maradnak híveik mellett. Elfogadják .az adott helyzetet. Vállalják a helytállás reménytelennek látszó hősiességét. Az ország földrajzi és szellemi értelemben romokban, a kereszténység fájdalmas megosztottságban. Mindenki menekül biztosabb helyekre, csak az egyszerű nép marad apai földjén. A barátok velük maradnak, pászlorok, akik mindenüket odaadják juhaikért. A gyöngyösi klastrom a palóc, a szegedi, az alföldi, a csíksomlyói pedig; a székely katolikus néplélek gondozásában és megmentésében igazán örök magyar érdemeket szerzett. Látjuk a XVIII. század nagy vajúdásait. A magyar katolicizmus egyetemes megújhodásában, léleképítésében a barátok szintén ott vannak az elsők között. Az égető paphiány miatt az új települések - az ország új népdorlásnak és új letelepedésnek színhelye - lelki gondozása őrájuk várakozik. Vállalják ezt a missziót is. Az újjászületett és folyton szaporodó ferences kolostorok egy-egy vidék vallásos népéletének irányítói, újszerű áhitatformák forrásai, jámhor társulatok középpontjai. Ekkor jutnak új feladathoz a híres ferences búcsújáróhelyek is: Radna, Gyűd, Andocs, Szeged, Csíksomlyó, Mátraverebély, amelyek az új magyar népiség kialakításában olyan nagy szerepet játszanak. E búcsújáróhelyek megvalósítják a magyar nép és nemzetiségek katolikus jelegű szintézisét, a békés együttélés lelki föltételeit, ami politikai síkon azóta sem sikerült. Adósok vagyunk ezzel is: a búcsújáróhelyek szellemtörténetének megírásaával. A barátok lelki hatása a XIX. század nagy világnézeti és gazdasági válságait is átvészeli, hogy vállalhassa a XX. század nagy ferences feladatait, elsősorban azt, hogy meggyőzzön bennünket a megszentelet szegénység szépségéről.
    E ferences multnak bizonysága és e jövendőnek reménysége Szentkút is. Valami különös magyar aszkézis nyomai és jelei minden felé. a hegyoldalban mintha Rivo Torto áldott szegénységére, Monte Verna misztikus izzására emlékeztetnének. A templommal szemben hosszú sor „menedékház", ami azonban csak annyit jelent, hogy az eső nem esik beléjük. Majd minden palóc falunak van itt külön hajléka. Csak ennyire telt a szegénységükből. A lélek ügye az első, ki törődnék itt, Mária közelében .a szamár testvér kényelmével? A középkori templomalvás titokzatos képei villannak meg előttünk.
    Szentkút jámbor híre igazán a XVIII, században kezd kibontakozi. Történetét az isteni malasztnak csodálatos művei ékesítik. Sajátságos, hogy a Szentkút napjainkban nagyobb hódításokat tesz, mint valaha. Még nemrégen is szinte csak palócok és jászok keresték föl, ma már jóformán az egész katolikus magyar nép Mátraverebély lelki hatása alatt. áll. Az évi áldozások száma 90.000-re tehető. Verebélyre a magyarság egyetemes népi újjászületésében még nagy hivatás várakozik.
    Mátraverebélyi Szentkúton a búcsújárás a népáhítatnak nemcsak hagyományos, eltűrt, de nem istápolt megnyilatkozása, mint sajnos annyi más helyen, hanem korszerű, újszerű vonásokkal is iparkodnak a lelkek üdvösségére kiegészíteni. A Kegyelem szentkúti forrása vár mindnyájunkat, hogy vizében újjászülessünk.