A mai Petőfiszállás község Bács-Kiskun megyében és a Váci
egyházmegyében fekszik, közel Kiskunfélegyházához. Történelme során a következő neveken ismerték: Ferencszállás, Pálos-
szentkút, Petőfiszállás.
Petőfiszállás - Ferencszállás néven - a XIII. században
a Magyarországra beköltöző kunok egyik települése volt a Kiskunság területén. A falunak saját temploma volt. A község békés
életét a XVI. században a török hódítás törte meg. A portyázó
török-tatár csapatok elől a lakók a nagyobb védelmet biztosító
városba, Kecskemétre költöztek. A falu határát - több más kun
pusztával együtt - Kecskemét városa legelőnek bérelte. A török
kiűzése után (1686) a felszabadult Jászkunságot a bécsi udvar
a Német Lovagrendnek adta el. Az egykori kiváltságos terület
lakói azonban sorsuk rosszabbodásába, abba hogy jobbágysorba
kerültek, nem nyugodtak bele. Elérték, hogy a vételárat saját erőből visszafizetve, a szolgaságból megválthatták magukat. Ennek
során - a megváltási összeghez való hozzájárulás arányában -
a termőföld saját tulajdonukba került. Ez az önmegváltás, a
redempció a Jászkunságban felszámolta a jobbágyságot, és létrehozta az árutermelő paraszti birtokokat.
Ferencszállás-puszta területét Kiskunfélegyháza váltotta meg,
s továbbra is legelőként hasznosította.
A legenda szerint 1791-et írtak, amikor egy pásztor, nyáját az
éjjeli órán is legeltetvén egy ismeretlen forrásra bukkant, melynek
vizében a nagy fénnyel tündöklő Szúz Mária alakját pillantotta meg.
A hír gyorsan terjedt a környéken és sokan jöttek a forráskúthoz
a csodát látni, vizéből pedig betegeiknek vittek haza. A hagyomány az eseményt azzal magyarázta, hogy annak idején a falu
papja a betörő török csapatok elől a templom előtti forráskútba
rejtette az oltáriszentséget, nehogy a törökök megszentségtelenítsék.
Az 1700-as évek végén - mondja egy másik csodás történet
- egy béna koldus jött a Szentkúthoz. Ivott a vízből, megmosakodott, s meggyógyult: lába visszanyerte erejét. Mankóit a forrás mellett földbe szúrta, ezek kihajtottak és nagy fává terebélyesedtek.
A fákat később a búcsúsok szilánkonként széthordták.
A meginduló népes búcsújárások hatására a kiskunfélegyházi
városi tanács a helyszínen egy kőkeresztet emeltetett, ám a váci
püspöki hatóság 1793-ban betiltotta a zarándoklatokat. Ennek
hatására a város elrendelte a forrás betömését. Egy tanyai ember,
akinek földjén a friss vetést a búcsúsok sokszor letiporták, trágyával tömte el a víz útját. Ám az a piszkot kiszórta, s még nagyobb
erővel tört fel. Ezt égi intésnek tekintették, s utána senki sem mert
a forráshoz nyúlni. Körülkerítették és védőtetőt húztak föléje.
S egyre jöttek a zarándokok, különösen pünkösdkor és Kisasszony-napkor a „Szentkúti Szűzanyához".
A búcsújárás mégis csak a múlt század második felében lendült
fel. 1873-ban kápolnaépítő bizottság alakult, hogy a régi ferencszállási templom romjain újat építsenek. Az építkezéshez a régi
templom köveit is felhasználták. Az alapok ásásakor talált rengeteg csontot a templom előtti kőkereszt tövében hantolták el. Egy
évtized múlva elkészült a templom, s körülötte a keresztút tizennégy stációja.
A kiskunfélegyházi plébános ismét engedélyezte, hogy hívei
búcsús kereszttel, lobogókkal vonuljanak ki a Szentkúthoz,
amelynek környékét a város 1888-ban megvásárolta, s a területet
fásította. A millennium emlékére megépült a Skapulárés Szűzanya
kápolnája. 1940-ben a Magyarországra visszaköltözött pálos rend
telepedett le Szentkúton, amely ekkor kapta a Pálosszentkút
nevet. Egy évtizednyi munkálkodás után azonban őket is feloszlatták.
A Kiskunság és a Duna-Tisza közének népe azonban nem
hagyta el a pusztai búcsújáró helyet: adományaiból tovább építette és szépítette. 1958-ban készült el az esőbeállóval egybeépített keresztút, amelynek egy-egy állomását más-más település
zarándokai emelték. Új védőtetőt kapott a Szentkút, megépült
a lourdes-i barlang, a szabadtéri oltár, a Szent Kereszt-kápolna, s
a Prágai Kis Jézus szobra, amely előtt a búcsús ünnep végén a pap
megáldja a jelen lévő kisgyermekeket. Tíz éve nyílt meg a máig
gyarapodó Mária-múzeum.
|
Pálos Kolostor és Plébánia
6113 Petőfiszállás-Szentkút
Tanya 473
Tel.:76/379-111
|
A szűkebb környéken kívül rendszeresen elzarándokol ide
a Duna-Tisza közének és a közelebbi Tiszántúlnak a katolikus
népe. A nagykőrösiek pl. a templomi lobogóik mellett mindig
hozzák a magyar zászlót is, kifejezve ezzel azt, hogy hazánkért,
népünkért is imádkoznak.
Az érkező búcsús csoportok megkerülik a templomot, s csak
ezután sorakoznak fel az oltár előtt Mária köszöntésére. Ennek
végeztével körüljárják az oltárt, s ráhelyezik adományaikat, filléreiket. Éjjel fáklyás körmenetben kerülik meg a kegyhelyet: megkapó látvány a millió apró gyertyával kilométeres sorban vonuló
processzió. Ez a nagy körmenet megismétlődik az ünnepi nagymise után is. Éjjel is nyitva van a templom, ott énekelnek; imádkoznak, virrasztanak, mások a pásztorelődökhöz hasonlóan a szabadban éjszakáznak, ájtatoskodnak.
A pusztai búcsújáró hely nem építészeti emlékeivel, művészeti
értékeivel tűnik ki, hanem éppen sajátos természeti környezetével.
A lakott településtől, Petőfiszállás falutól távoli kegyhelyet messze kint a kiskun pusztában alig egy-két tanya övezi. Homokos
talaján szőlőültetvények, szántók és legelők váltják egymást.
Nagyobb facsoport csak a templom környékén látható. Nagyon
alkalmas hely tehát a világ zajától való elvonulásra, a magányos
vagy kisebb csoportos lelki programokra, elmélyedésre.
Az egykori kolostor Mária-múzeumában nemcsak a kegyhellyel,
hanem általában a Mária-tisztelettel kapcsolatos tárgyi emlékek
láthatók a világ minden tájáról: szobrok, rózsafüzérek, képek és
könyvek.
Petőfiszállásnak saját vasútállomása van a Szeged-Kecskemét-
Budapest vasútvonalon. Innen a faluból útjelző táblák segítik
a tájékozódást a kb. 2 kilométerre lévő Szentkúthoz. Vonattal
megközelíthető a Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza vasútvonalon
is, a Galambos nevű megállótól gyalog. Közúton legkönnyebben
a Budapest Szeged közti 5-ös számú főútvonalról érhető el.
Szállás és étkezési lehetőség helyben nincs. Éjszakára a zarándokok a plébánián gyékényszőnyeget bérelhetnek, s a fedett esőbeállóban deszkapadokon, földön ezen pihenhetnek. A búcsúvásár sátrai közt találunk lacikonyhást és italárust is.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 127-130.old.)
1.Isten hazánkért térdelünk elődbe,
Rút bűneinket jóságoddal född be,
Szent Magyaroknak tiszta lelkét nézzed:
Érdemét idézzed!
2. Boldog Özsébnek lángjai lobognak,
Bús magyar éjben árva magyaroknak,
vígasztalásul fehér pálosoknak
Imái ragyognak
3.Népünk virága: pálos mindenszentek,
Értünk elégő éltük Isten, tudd be.
Boldog Özsébnek lángoló imája
Magyarságunk vára.
4.Ránk bűnösökre minden verés ránk fér,
De könyörögnek ők tépett hazánkért,
Hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek,
Hazánkat így mentsd meg!
Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében c. könyvének Pálosszentkút c. fejezete
|