A kertesi kolostor („Sivár kolostor", „Öreg kolostor",
„Remetelak") a községtől 500 méterrel nyugatra
fekszik, fákkal és termőföldekkel körülvéve. A kolostort
1475-ben Grafenegg Ulrik és fia Farkas adományozta a
Pálosrendnek. Miután 1493-ban a tűz áldozatává vált,
250 évig elhagyottan és siváran állt, mígnem 1743-ban a
remeték ismét visszatelepültek. Azóta a „Szent Kereszt
kolostor" zarándoktemplommá és Mária ájtatosság
színhelyévé vált.
Az 1986-ban megtörtént felújítás után, a kertesi kolostor
a nagymartoni járás egyik legértékesebb egyházi
műemléke.
1475-ben Grafenegg Ulrik fiával együtt lánzséri
várukban kiállított egy alapítási okiratot amelyben a
kertesi - még építés alatt álló - kolostort a Szent Pál
szerzetesrendnek adományozta. Ehhez az adományhoz
tartozott Kertes falu is, teljes bevételeivel (halásztavak,
major, szőlők) és a kolostor teljes berendezése .
1479-ben végre elkészült a kolostor és június 2-án
Corvin Mátyás, Magyarország királya személyesen
felhatalmazta a csornai konventet, hogy a Pálosrend a
kertesi „Boldogságos Szűz Mária" kolostorba vonuljon,
ekkor 1479. július 13-át írtak.
A Szent Pál Rend a 13. században alakult, rendi
szabályai nagyon szigorúak voltak. Viseletként fehér
csuhát választottak. Magyarországon a 17. és 18.
században körülbelül 130 Remete Szent Pál kolostor
létezett.
Miután 1782-ben József császár elrendelte a kolostorok
megszüntetését, Kertesen is megtörtént a leltár és
később a zárás. Ennek ellenére a kolostornak továbbbra
is volt lakosa - az utolsó remete, Gartner János, 1836-
ban halt meg.
A kolostor legrégebbi része a még máig sem teljesen
felújított északi gótikus kápolna. A nyugatmagyarors-
zági Remete Szent Pál kolostorok mintájára a kertesi
kolostor is eredetileg 3 részből állt: a káptalanteremmé
átépített kápolnából, a délen lévő kolostori templomból
és a köztük fekvő összekötő szárnyból. Ez a három rész
máig is megmaradtak - míg az északon és nyugaton
hozzáépített részek már leomlottak.
|
|
A magas ablakok gótikus mértékarányai még nagyjából
megőrizték eredetiségüket.
Kertes temploma és kolostora 1475-ben későgótikus
stílusban épült, noha akkoriban már elterjedt
Magyarországon is az új firenzei építészet. Mátyás
király volt a reneszánsz magyarországi meghonosítója
és neki köszönhető 15. századi fellendülése.
1762-ben újabb hozzáépítés során három remete - Szt.
Salamon, Szt. Antal és Szt. Zoerardus - szobrát is
felállították.
A barokk, de egyszerű, a remeték vallásosságához illő
berendezés is 1762-ből származik. Az arannyal diszitett
főoltár homokkőből épült, amelyen egy életnagyságú
feszület áll és Márta, Mária Magdolna, Mária és János
szobra szegélyezik. A külső szárnyakon baloldalt az
áldozatot bemutatni akaró Ábrahám, mellette Remete
Szent Pál a varjúval, jobbról Mózesa kígyóval, mellette
Szt. Antal látható. Előttük a szent sír, az oltárasztal a
rokokó stílusú szentségházzal és felette egy kisebb
falfülke, amelyben a Máriazell-i Madonna áll.
A kertesi kolostorban májustól októberig, minden hónap
13-ik napjának estéjén tartják a horvát Fatima-ünnepet.
A kolostor búcsúját szeptember 14-én, a szent kereszt
felmagasztaltatásának ünnepén, de legtöbbször az azt
követő szombati napon ünneplik. Kertes lakosai, és
számos, a környékről érkező zarándok a kolostornál
találkozik és együtt ünnepli az istentiszteletet és az azt
követő ünnepet.
Aki ilyenkor látogatja a kolostort, az egy rendkívüli
vallási és művészettörténeti élményben vehet részt!
Elizabeth Hausmann-Farkas
(Forrás: Karl Klaus: Das Kloster von Baumgarten. Baumgatren, 2002. 18-20.old.)
|
