Máriakéménd

Rózsafüzér Királynéjának kegyhelye

Baranya megyében, a Pécsi egyházmegyében lévő kegyhely
Tehozzád jöttünk el, édes Szűzanyánk!
Ki Fiad kegyelmét hullatod le ránk.
Ó, Mária, kéméndi Szűzanya,
Legyen gondod hű magyarjaidra.

Elhoztuk Tehozzád megtört szívünket,
Könyörgünk, enyhítsd sok szenvedésünket.
Ó, Mária, kéméndi Szűzanya,
Legyen gondod hű magyarjaidra.

Sokszor azt gondoljuk nem bírjuk tovább.
De Te szeretettel hajolsz le hozzánk.
Ó, Mária, kéméndi Szűzanya,
Legyen gondod hű magyarjaidra.

Kegyesen fölemelsz, jó Anyánk, minket.
Új erővel töltöd megtört lelkünket.
Ó, Mária, kéméndi Szűzanya,
Legyen gondod hű magyarjaidra.

Segítségeddel új életet kezdünk,
A Te utadról soha le nem térünk.
Ó, Mária, kéméndi Szűzanya,
Legyen gondod hű magyarjaidra.

Ezután csak benned élünk és halunk,
Szeretettel, jó Anyánk, tieid vagyunk.
Ó, Mária, kéméndi Szűzanya,
Legyen gondod hű magyarjaidra.

Ha majd búcsút intünk bús életünknek,
Vedd szent oltalmadba megtört szívünket.
Ó, Mária, kéméndi Szűzanya,
Legyen gondod hű magyarjaidra.

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balssagyarmat, 1991. 181-182.old.)

Kép forrása: Barna Gábor - Bálint Sándor: Búcsújáró Magyarok Szent István Társulat, 1994. 114.old.
A máriakéméndi kegyszobor és kegytemplom J.F.Binder metszetén,1774. Repr.: Lantos M.

Oltár Fotó: Elblinger Ferenc

Berke József gyüjteményéből

Berke József gyüjteményéből


Nagyboldogasszony Plébánia
7663 Máriakéménd
Rákóczi u. 60.
Tel.: 69/353-105

Légifotók: Civertan STUDIO

A képek forrása: Jordanszky Elek: A Magyar Országban 'saz ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária Kegyelem' képeinek rövid leírása. Posonban, 1836.73-74.old.

Kép forrása: Barna Gábor - Bálint Sándor: Búcsújáró Magyarok Szent István Társulat, 1994. 291.old.
Máriakéménd vonzáskörzete az 1950-es években

     Közigazgatásilag Baranya megyéhez és a Pécsi egyházmegyéhez tartozik.
     A község sváb lakói 1725-ben költöztek Fuldából Kéméndre, amely a pécsváradi bencés apátság birtoka volt akkor. A telepesek érkezésekor csak a középkori Szent Miklós-templom romjai látszottak a régi falu helyén. A környéken már laktak horvátok, akik a kátolyi plébániához tartoztak. A németek Szent Márton tiszteletére építették meg első, még fa kápolnájukat, amelyet a versendi plébánia látott el. Kéménd 1744-ben lett önálló plébánia.
     A búcsújáró hely kialakulása egy csodás jelenéshez kötődik. 1740 áprilisában a Szent Miklós-templom romjai között néhány helybeli kislány füvet gyűjtött, amikor egy mélyedésben a kis Jézust karján tartó Szűzanya fényben tündöklő szobrát pillantották meg. A szobrot nem tudták kiemelni a földből, eltűnt.
     A jelenés hírére hamarosan közelről és távolról jöttek zarándokok. Ezért a falu bírója a búcsúsok követelésére a romos Szent Miklós-templom szentélyét szalmával befedette, hogy ott misézni lehessen. Kéménd ekkor még az esztergomi érsekséghez tartozott (ún. exempt terület volt), ezért 1754-ben az ügyet kivizsgáló püspöki visitator, gróf Esterházy Károly is Esztergomból jött.
     Erre az időre (1753) fejeződött be a nagyobb templom építése. Az egy évtizeddel korábbi Mária-kápolna - a középkori romokon - az új templom szentélye lett. A kéméndiek 1754-ben rózsafüzér-társulatot alakítottak, s kiadtak egy német nyelvű ének- és imakönyvet. Ennek címlapján a híres budai rézmetsző, Binder János értékes metszete látható a kegyhely és a kegyszobor korabeli képével. Az egyházközséget 1776-ban a Pécsi egyházmegyéhez csatolták.
     Máriakéménd első kegyképét egy pécsi asszony festtette 1746-ban, mert lánya szembajából Mária közbenjárására meggyógyult. Ennek helyébe 1758-ban egy újabb Mária-képet készíttettek, amely a filiális templomok patrociniumait is ábrázolta: Szent Józsefet (Márza), Szent Miklóst (Liptód), Szent Mártont (Kéménd) és Szent Lőrincet (Szederkény). Ezt másfél évtized múlva felcserélték a mai Mária-szoborral. A képre csupán kerete emlékeztet. A régi metszetek tanúsága szerint a Mária-szobor jobb kezében hármas rózsaszál volt, míg ma ott egy jogart látunk.
     Az 1770-es években kripta került a templom alá. A Kálvária a múlt század közepén épült, s ekkor állították fel Szent Anna- és Nepomuki Szent János-mellékoltárait is a templomban.
     Búcsúkiváltságait XIV. Kelemen pápától 1773-ban kapta Nagyboldogasszony napjára és más Mária-ünnepekre.
     A templom első lelkészei ferences atyák voltak, majd egyházmegyés papok után 1914 és 1926 között az Isteni Ige Társasága telepedett le itt.
     Máriakéménden a nagyobb Mária-ünnepeket búcsúkkal ünneplik. Fő búcsúi: Nagyboldogasszonykor (augusztus 15) és Kisasszony-napkor (szeptember 8) vannak. Fontosabb búcsúk még: Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2), Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25), Sarlós Boldogasszony (július 2), Mária nevenapja (szeptember 12) és Fájdalmas Anya ünnepe (szeptember 15). A mai barokk templom szentélye a XV. századból származik. Egyedülálló és figyelemre méltóan szép a főoltár építménye, amelynek két oldalán rokokó keretekben hét-hét rózsafüzér-titok fára festett képe látható. A dicsőséges olvasó 15. titkát a kegyszobor jeleníti meg: „Ki Téged Szent Szűz a mennyben megkoronázott". Ezért tartotta a jobb kezében Mária az örvendetes, fájdalmas és dicsőséges olvasót jelentő hármas rózsát. (Szilárdfy Zoltán művészettörténész megállapítása.)
     A templom déli oldalánál Antiochiai Szent Margitnak, a szülőanyák védelmezőjének szobra áll, amint a sárkányt legyőzi. A templom bejárata előtt Szent Bálint-szobor.
     A keresztút stációinak oszlopai a templomkertben állnak.
     A zarándokút során érdemes felkeresni a falu közepén álló Szent Márton-templomot is. Nem nagy kitérő P é c s v á r a d meglátogatása sem, ahol a XIV. századi várat az 1015-ben alapított bencés apátságból építették át. Az altemplom őrzi eredeti formáját. A XII. századból származik a temetői Mindszent-kápolna.
     A kegyhely Pécsről távolsági autóbuszokkal közelíthető meg. Vasútja nincs.

(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 101-102.old.)

Fő búcsúi Nagyboldogasszony (augusztus 15.) és Kisboldogasszony (szeptember 8.) ünnepe.

Templom Oltár
Fotók: Elblinger Ferenc


Fotó: Nagy Zoltán
Kereszt az út mentén
Fotó: Nagy Zoltán
A kegytemplom
Fotó: Nagy Zoltán
Kereszt a bejárat előtt
Fotó: Nagy Zoltán
Dombormű a bejárat felett
Fotó: Nagy Zoltán
Angyalszobrok a
templom előtt

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán
Kálvária a templom mellett

Fotó: Nagy Zoltán
A stációk
Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán
Egykori plébánosok
sírjai a templomkertben
Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán
Töredékes szobrok a
templom oldalában
Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán
A plébánia épülete
Fotó: Nagy Zoltán

Vissza a kezdő oldalra